KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/június
KRÓNIKA
• Balázs Béla: Greta Garbo
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: Kedves Olvasónk!
MAGYAR MŰHELY
• Bikácsy Gergely: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Fehér György: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Grunwalsky Ferenc: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Koltai Lajos: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Monory M. András: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Szabó István: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• György Péter: Öntudat és lázálom A Munkás a magyar filmben

• Bikácsy Gergely: Idióták a családban Chaplin, Keaton, Tati
• Török Gábor: Csöndjátékok Samuel Beckett és a Film
• Szemadám György: Papírdémonok Japán animációs filmnapok
• Csantavéri Júlia: Archív tengervíz Új olasz filmekről
KRITIKA
• Schlett István: 150 vagy 250 golyó? Vérrel és kötéllel
LÁTTUK MÉG
• Báron György: A halálraítélt
• Tamás Amaryllis: A parafenomén
• Koltai Ágnes: A mélység titka
• Szemadám György: Nem vagyunk mi angyalok
• Barna Imre: Lambada, a tiltott tánc
• Székely Gabriella: Gyilkos lövés
• Tamás Amaryllis: A kis Afrodité
• Nóvé Béla: Kötéltánc
• Ardai Zoltán: A Vadnyugat fiai

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A szállító

Mátyás Péter

 

Luc Besson ezúttal nem bíbelődik a rendezés nehézségeivel, csak íróként és producerként jegyzi a filmet. Öt perc elteltével mégis mindenki felfedezi a kéznyomait, a téma és a stílus alapján könnyen azonosítható a mester. A szállító helye ott lesz – egy polccal alacsonyabban a Leon, a profi és a Nyikita alatt – valahol a Taxi mellett.

Frank, a Brit Hadsereg hajdani katonája most a francia tengerparton él, egy erődítményszerű luxusvillában. A helyi alvilág megrendeléseit teljesítve ismeretlen tartalmú csomagokat kézbesít. Nincsenek kérdései, nem akar többet tudni, mint amennyi a feladat elvégzéséhez szükséges. Elegáns öltözködése, udvarias modora mögött egy higgadt, mindent pontosan kiszámító profi rejtőzködik. Munkájában három elv vezérli; sose változtass a megállapodás feltételein, ne kérdezz neveket, és sose nézd meg a küldemény tartalmát. Egyszer megszegi a harmadik szabályt, és a felbontott csomagban egy vonzó, fiatal kínai lányt talál, magára haragítva ezzel az embercsempészek népes kolóniáját.

A hongkongi akciófilmes, Corey Yuan vállalta a rendezést. A jellemrajzokkal nem sokat törődött, minimálisra redukálta a párbeszédeket, csipetnyi humorral fűszerezte a pergő képeket. Itt nem szabad semmit komolyan venni, csak a látványosság számít. A fantasztikus fegyverekkel, a megkoreografált verekedésekkel, a hihetetlen autós üldözésekkel tékozló módon bánnak, lélegzetvételnyi szünetet sem engedélyezve nekünk. A hasonló zsánerű filmek szellemisége azonban végig kísért bennünket. Mintha generálszósszal öntötték volna le Besson korábbi műveit: a friss ízek eltűntek a jellegtelen egyformaságban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/01 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2053