KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/október
MAGYAR MŰHELY
• Turcsányi Sándor: Désiré történelemórái Így néztük mi Jancsó Miklós filmjeit
• Jancsó Miklós: Jancsó Miklós amerikai naplójából

• Kovács András Bálint: Egy meghiúsult beszélgetés története Robert Bresson
HORROR
• Schubert Gusztáv: Az álom napja Stephen King, a rémkirály
• N. N.: Stephen King-adaptációk
• Molnár Gál Péter: Ifjú Frankensteinné Szörnymutációk

• Bakács Tibor Settenkedő: Az ezüstfejű kígyó a farkába harap Andy Warhol filmjei Magyarországon
• Antal István: Bankár és költő Az amerikai kísérletifilm történetéből
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Pannon party Az utolsó nyáron
• Reményi József Tamás: Sem gonoszok, sem ártatlanok Dermedj meg, halj meg, támadj fel!

• Koltai Ágnes: Lenni vagy tenni Luc Besson és a neogiccs
• N. N.: Luc Besson filmjei
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: A legyek ura
• Nagy Gergely: A Hegylakó visszatér
• Turcsányi Sándor: Földönkívüli zsaru
• Tamás Amaryllis: A remény útja
• Fáber András: Holtpont
• Hegyi Gyula: A gyönyör rabjai
• Sneé Péter: Az igazi
• Sneé Péter: Ők is a fejükre estek...
ELLENFÉNY
• Nagy Gergely: Mesék és csodák az én Bagdadomban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hullámsír

Békés Pál

 

Amikor Leo Kimballt kiengedik a börtönből, nem is sejti, hogy jobb lenne neki odabent maradni. Egy antipatikus cellatársának halántékába búcsúajándék gyanánt belever egy százas szöget, csak úgy puszta kézzel. Venezuelában bizonyára így szokás. A film ott játszódik, az izzó szenvedélyektől fortyogó Latin-Amerikában, ahol a bűn nem maradhat megtorlatlan, az érzékek burjánzása halálos túlburjánzásba csaphat át, és nincs kizárva, hogy ha valakinek valami gondolatféle üt szöget a fejébe, annak szöget ütnek a fejébe.

A mindenből kiforgatott Leót a bosszúvágy hajtja volt apósának villájába, s kezdetét veszi a filmet végigkísérő lassúdad mészárlás. A ritmus komótos, kissé vidékies, az eszközök kéziszerszámok (kés, szájba tömött rongy, puszta kéz), ám a hullák száma felér a mintául vett akciófilmekben megszokottal.

Leo az egykor tulajdonában volt, ám börtönévei alatt elárverezett hajóra szegődik tengerésznek. A vitorlást a városból menekülő fitness-fiatalok kerítik hatalmukba. (A férfiak egyenruhája a kigyúrt vállizmokat szabadon hagyó trikó, a nőké a két agresszív domborulat közt egyetlen gombbal jelképesen rögzített pendely és a dúsrúzsú ajak.) A pajkos fiatalok mögött egy agyonvert rivális, egy felgyújtott szülői ház, zavaros aberráció – ilyen helyzetben az ember menekül, vagy várja a felmentő sereget, vitorlást üldöző rendőrmotorost. Annak parancsnoka azonban az iránta gyűlölettel viseltető helyi rendőr, aki nyomban nekilát vízbe fojtani a megmentendő Leót. Már-már minden veszve, amikor Leót erős kar rántja a rendőrmotoros fedélzetére. Egy volt cellatársa így kiált: Hálával tartozom neked, Leo! – Ezzel a kamera az ellenszenves rendőrre fordul, akinek mi áll ki a fejiből? Ön nyert. Egy százas szög.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/10 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1672