KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/október
MAGYAR MŰHELY
• Turcsányi Sándor: Désiré történelemórái Így néztük mi Jancsó Miklós filmjeit
• Jancsó Miklós: Jancsó Miklós amerikai naplójából

• Kovács András Bálint: Egy meghiúsult beszélgetés története Robert Bresson
HORROR
• Schubert Gusztáv: Az álom napja Stephen King, a rémkirály
• N. N.: Stephen King-adaptációk
• Molnár Gál Péter: Ifjú Frankensteinné Szörnymutációk

• Bakács Tibor Settenkedő: Az ezüstfejű kígyó a farkába harap Andy Warhol filmjei Magyarországon
• Antal István: Bankár és költő Az amerikai kísérletifilm történetéből
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Pannon party Az utolsó nyáron
• Reményi József Tamás: Sem gonoszok, sem ártatlanok Dermedj meg, halj meg, támadj fel!

• Koltai Ágnes: Lenni vagy tenni Luc Besson és a neogiccs
• N. N.: Luc Besson filmjei
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: A legyek ura
• Nagy Gergely: A Hegylakó visszatér
• Turcsányi Sándor: Földönkívüli zsaru
• Tamás Amaryllis: A remény útja
• Fáber András: Holtpont
• Hegyi Gyula: A gyönyör rabjai
• Sneé Péter: Az igazi
• Sneé Péter: Ők is a fejükre estek...
ELLENFÉNY
• Nagy Gergely: Mesék és csodák az én Bagdadomban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

FIPRESCI- kollokvium Milánóban

Koltai Ágnes

 

A Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége (Fédération Internationale de la Presse Cinématographique) szokásos évi, milánói tanácskozásán kétnapos kollokviumot tartott a kelet-európai filmművészet lehetőségeiről. A megbeszélés és vita középpontjában a következő kérdések álltak: hogyan befolyásolja a kelet-európai filmművészet arculatát a politikai változás; a piaci viszonyok milyen hatással lesznek az eddig állami ellenőrzés alatt álló, dotációból élő filmgyártásra; a nyitottá váló kelet-európai filmpiac hogyan tud megküzdeni a nyugat-európai, s különösen az expanzív amerikai filmforgalmazókkal; kialakulnak-e koprodukciók kelet- és nyugat-európai filmgyártók között, s ha igen, milyen formában.

A FIPRESCI kelet- és nyugat-európai tagozatainak képviselői a vita bevezetéseképpen röviden ismertették országaik filmpiacát, a filmforgalmazás formáit, a hazai és külföldi filmek versenyét a közönségért. A nyugat-európai országok filmkritikusai a kelet-európai filmek fogadtatásáról, a kelet-európai filmkritikusok pedig a versenynek egyre jobban kitett filmgyártásuk pillanatnyi helyzetéről tartottak beszámolót. Az egységesülő európai filmpiac lehetőségét vázolva a kollokvium résztvevői a legélesebben a nemzeti filmművészetek eltűnésének, illetve megmaradásának kérdését vetették fel, megállapítva, hogy a kis nemzetek rendkívül veszélyeztetett helyzetbe kerülhetnek.

A tanácskozáson szó esett még a kelet-európai filmművészeti folyóiratok nehézségeiről, kommercializálódásukról és esetleges megszűnésükről. Végül felolvasták és megvitatták a szovjet filmkritikusok javaslatát, mely három pontból állt: 1. örömmel vették, hogy a nemzetközi filmfesztiválokon a FIPRESCI-zsűrikben kelet-európai filmkritikusok megfelelő számban képviseltethették magukat, s remélik, a jövőben is így lesz; 2. javasolják, hogy az európai filmmagazinok szerkesztői tartsanak tanácskozást, amit a szovjet filmkritikusok a következő évben szívesen meg is rendeznének; 3. az egykori szocialista-országok nemzeti filmfesztiváljait a FIPRESCI támogassa, vetítésekkel, tanácskozásokkal segítse. A szovjet filmkritikusok javaslatát mindenki megértéssel fogadta, abban a reményben, hogy a kiáltvány nem marad puszta papír, s hogy a kelet-európai filmművészetért valóban tudnak tenni valamit a FIPRESCI nemzeti tagozatai.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/12 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4750