KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/október
MAGYAR MŰHELY
• Turcsányi Sándor: Désiré történelemórái Így néztük mi Jancsó Miklós filmjeit
• Jancsó Miklós: Jancsó Miklós amerikai naplójából

• Kovács András Bálint: Egy meghiúsult beszélgetés története Robert Bresson
HORROR
• Schubert Gusztáv: Az álom napja Stephen King, a rémkirály
• N. N.: Stephen King-adaptációk
• Molnár Gál Péter: Ifjú Frankensteinné Szörnymutációk

• Bakács Tibor Settenkedő: Az ezüstfejű kígyó a farkába harap Andy Warhol filmjei Magyarországon
• Antal István: Bankár és költő Az amerikai kísérletifilm történetéből
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Pannon party Az utolsó nyáron
• Reményi József Tamás: Sem gonoszok, sem ártatlanok Dermedj meg, halj meg, támadj fel!

• Koltai Ágnes: Lenni vagy tenni Luc Besson és a neogiccs
• N. N.: Luc Besson filmjei
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: A legyek ura
• Nagy Gergely: A Hegylakó visszatér
• Turcsányi Sándor: Földönkívüli zsaru
• Tamás Amaryllis: A remény útja
• Fáber András: Holtpont
• Hegyi Gyula: A gyönyör rabjai
• Sneé Péter: Az igazi
• Sneé Péter: Ők is a fejükre estek...
ELLENFÉNY
• Nagy Gergely: Mesék és csodák az én Bagdadomban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Shoot in Hungary

(X)

A magyar filmgyártás, videó- és televíziós gyártás első kézikönyvének ötlete a Művelődési Minisztérium filmfőosztályán született 1995-ben. Noha ez a konstrukció később felborult, s a kiadvány az Atlantic Press vállalkozásában lát napvilágot, a Magyar Filmesek Világtalálkozójának Előkészítő Bizottsága a kiadványterv alapján érdemesnek tartotta ezt a kötetet arra, hogy e magas szakmai színvonalon lebonyolítandó rendezvény résztvevőinek a kezébe adja.

A Shoot in Hungary angol nyelven jelenik meg, s ennek az az oka, hogy nem elsősorban azoknak kíván adatok sokaságával szolgálni a magyarországi forgatási lehetőségekről, akik amúgyis ismerik a magyar filmet. A kiadvány éppen azt hivatott bizonyítani, hogy a magyar mozifilmgyártás és televíziós filmgyártás nem elveszett paradicsom, hanem élő, lüktető, átalakulóban lévő, de alapvetően egészséges szervezet, melynek nemcsak stúdiórendszere és háttéripara ép, hanem továbbra is rendelkezik azzal az árnyalatnyi előnnyel a konkurenciával szemben, amely a film százéves története folyamán mindig jellemezte.

A Shoot in Hungary egyik rendeltetése, hogy tükrözze ezt a hagyományt, annak folyamatosságát, melyre már az első fejezetben találhatók bizonyító anyagok. Szakértők és kritikusok számára is tartalmaz majd meglepetéseket a magyar filmesek díjának táblázata, mely 1927-től, az első Oscar-díj osztástól követi az eseményeket s melyből kitetszik, hogy magyar vagy Magyarországon született filmesek közel 250 fontos elismerésben részesültek a legnagyobb fesztiválokon.

Megtalálható a Shoot in Hungary oldalain az a mintegy hatvan névből álló filmes Who is Who, mely nem díjak, mégcsak nem is szakmai tekintély, hanem a filmiparban betöltött tényleges szerep alapján a filmes szakma mai vezérkarának adatait tartalmazza. A szakmai fejezetek ezek után nemcsak a stúdiókat, a filmes szervezeteket, a magyar rendezőket, a külföldi filmekben gyakran látható magyar színészeket és a ma is nemzetközi rangú magyar operatőr-iskola tagjait mutatják be. A külföldi filmes azt is megtudhatja belőlük, milyen specifikumai vannak Magyarországon a helyszínek kiválasztásának, hogyan lehet meghatározott forgatási napokra és helyszínekre időjárás-előrejelzést kérni, vagy éppenséggel púpostevét bérelni. A könyv harmadik fejezete egy hatvanoldalas színes képösszeállítás lesz, mely a magyarországi forgatási helyszíneket mutatja be.

A Shoot in Hungary a megfelelő amerikai, francia, izraeli és egyéb filmszakkiadványok tapasztalatainak felhasználásával készülte. A kiadó ISSN számmal jelenteti meg ezt a könyvet, ami sorozatkiadványt jelöl. Abban a reményben tette ezt, hogy a Shoot in Hungary a továbbiakban kétévenként felfrissített adatokkal és képanyaggal újra megjelenhet. A könyv 2000 példányban lát napvilágot, különlegesen erős spirálkötéssel, hogy minél egyszerűbben kezelhető, könnyebben forgatható legyen. A kiadvány erősen specializált jellege és viszonylag magas ára miatt könyvesbolti árusítással az Atlantic nem számol, s terjesztésre csak a filmes szakirodalommal foglalkozó néhány boltnak ajánl fel példányokat. Egyébként a Shoot in Hungary az Atlanticnál jegyezhető elő és postai úton szerezhető be a 212-2444-es fax-számon, vagy a 212-2445-ös telefonon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/10 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=92