KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/április
KRÓNIKA
• N. N.: Derek Jarman (1942–1994)
• N. N.: Pályázati eredmények
• N. N.: Hibaigazítás
FILMSZEMLE
• Kovács András Bálint: A kisterem és a nagyterem Filmszemle után
• N. N.: A 25. Magyar Filmszemle díjazottjai
• Turcsányi Sándor: Tánc az ördöggel Játékfilm
• Hirsch Tibor: Kelet-európai roncsok Játékfilm
• Báron György: Saját halál Dokumentumfilm
• Hegyi Gyula: A megnyesett répa kizöldül Dokumentumfilm
• Schubert Gusztáv: Szegény gazdagok Szociofilm

• Földényi F. László: Egy jó német Schindler listája
• Mihancsik Zsófia: Spielberg bárkája Kerékasztal-beszélgetés
GREENAWAY
• Ardai Zoltán: Leviatán cicomái A mâconi gyermek

• Bikácsy Gergely: A nyugalom tengere Ozu és Tokió
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Mammut-idők Vasisten gyermekei
• Koltai Ágnes: Emberi színjátékok Fényérzékeny történet
• Dániel Ferenc: A munkásosztály a kocsmába megy Kőzápor
• Dér András: Hűha! Keretbe feszítve
• Hirsch Tibor: A művész, az valaki más Beszélgetés Jon Josttal
FESZTIVÁL
• Kozma György: Milyen rendes gádzsók Cigányfilmek fesztiválja
• Bojár Iván András: Jó utak Latcho Drom
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Apám nevében
• Schubert Gusztáv: Napok romjai
• Koltai Ágnes: Az őrszem
• Turcsányi Sándor: Tökéletes világ
• Kovács András Bálint: Alberto expressz
• Tamás Amaryllis: A két Lotti
• Bíró Péter: Amerika fegyverben

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Fogd a nőt és fuss!

Sneé Péter

 

Vajon hány éves Kim Basinger? – lett légyen bármennyire illetlen a kérdés, mégsem mellőzhető, az ifjú bárénekesnőt alakító világsztár közelképei oly megrázóak. Fölfoghatatlan ugyanis, miként kaphatna lángra tőle egy lányoktól körüludvarolt s igencsak elkötelezett fogpasztagyáros, ha nem vonzza éppen a hervadó szépségek dekadens bája. Mert könyörtelen ám az éles fény: szivacsos, elhasznált bőrt mutat a vastag festék alatt és öregesen megereszkedett idomokat Marilyn Monroe ruháiban.

Régen találkozhattunk már ennyire korhű másolatával a papa – akarom mondani – a nagypapa mozijának. Keretes történet gyönyörködtet, és terv szerint, sorban pukkannak a vénecske poénok is. Pihentetőül a narrátor aforizmákkal traktál. Vesztünkre Neil Simon ismétléses formát talált, aminek dramaturgiai terheit nem cipeli végig. A színházi nagyiparos szuflája is kifogy néha! Ilyenkor ernyedten hagyja, boldoguljanak a játékosok, ahogy tudnak, tetszésük szerint érvényesítvén varázsukat. Írói segédlet nélkül persze kissé nehéz rozsdaálló szexidolként, illetve örökös snájdig szépfiúként az élet mélységei fölött egyensúlyozni.

Nagy veszély azért nem fenyeget! Valamennyien jómódúak, gondtalanok és karriert csinálnak. (Ki fentről kezdte, idővel az is leküzdi magát.) Boldog vég, nagytotál. Egy csöppet sem eredeti színdarab szórakoztatja a nagyérdeműt megint.

Mit gondolnak, hány éves a film?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/08 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4184