KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/február
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lancester és Volonté
• Perjés Géza: Nyilatkozat
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: Krém torta nélkül A magyar film és a közönség
• Gothár Péter: Részleg-részletek Nem vagyunk divatban
• Bérczes László: Nem más Beszélgetés Elek Judittal
• Janisch Attila: „A Föld se volt más, mint egy fölborult fazék” Beszélgetés Szász Jánossal
1895–1995
• Kelecsényi László: [Krúdy tárcájáról]
• Krúdy Gyula: A fény hőse Pesti levelek

• Király Jenő: Frankenstein és Faust Frankenstein-tanulmányok (1.)
• Reményi József Tamás: Cseresznyéskert, 1936 Csalóka napfény
• Dániel Ferenc: Dosztojevszkij-mutatvány Innokentyij Szmoktunovszkij
KRITIKA
• Fábry Sándor: Zúg a Volga Vigyázz a kendődre, Tatjána!
• Forgách András: Kamu A pestis
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Függőkertek
• Glauziusz Tamás: Mina Tannenbaum
• Nagy Gergely: Végsebesség
• Takács Ferenc: Négy esküvő és egy temetés
• Mockler János: Hegylakó 3.
• Asbóth Emil: Junior

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az első lovashadsereg

Gáti Péter

 

Szemjon Mihajlovics Bugyonnij már életében legendás alakja a főszereplője ennek a monumentális történelmi filmtablónak. Az az ember, aki a cári hadsereg tisztjéből lett a vörös lovasalakulatok megszervezője, az Első Lovashadsereg parancsnoka, és akinek óriási szerepe volt mind a fehérgárdisták, mind a lengyel intervenciós seregek felett aratott győzelemben. A nagylélegzetű történelmi filmalkotások hagyományos modorát és művészi eszközeit felhasználó mű a polgárháború éveiben játszódik, a Gyenyikin vezette, túlerőben levő fehérek elleni döntő ütközettel, és az azt megelőző nap krónikájával a középpontban. Lassú, méltóságteljes stílusban megkomponált körképet láthatunk Bugyonnij seregének egy napjáról, egy-egy epizódot, melyek segítségével a rendező megpróbálja megszüntetni a három lépés távolságot választott hősei és a mai néző között. Tanulságos ebből a szempontból Bugyonnij filmbeli alakját szemügyre venni. A rendező elképzelése szerint a parancsnok személyének jelentőségét nem legendakeltő tulajdonságainak kiemelésével, tehát például harci bátorsága illusztrálásával lehet hitelessé tenni, ezért elsősorban Bugyonnij szavaira, gesztusaira, rokonszenves emberi megnyilvánulásaira koncentrál a film. A mozaikokból álló életképek válnak hangsúlyossá, és a mellékszereplők volnának hivatottak életre kelteni a Történelmet. A figurák azonban – és ez alól Bugyonnij alakja sem kivétel – súlyos teherként viselik az utókortól a hősöknek kijáró áhítatos tiszteletet. A film szereplői hétköznapinak szánt megnyilvánulásaikban is sajnos megmaradnak hérosz-szobroknak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/11 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5681