|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1996/május
|
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: René Clément halálára
• Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
• Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
• Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
• Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
• Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
• Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
• Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
• Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
• Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
• Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
• Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
• Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
• Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
• Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
• Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
• Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
• Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
• Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
• Hegyi Gyula: City Hall
• Hungler Tímea: A halál napja
• Harmat György: A gyanú árnyéka
• Hungler Tímea: Tökéletes másolat
• Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
• Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
 |
|
 |
|
|
|
|
Láttuk mégLovagregényHarmat György
A nem kereskedelmi indíttatású filmkészítők a történelmi témában a társadalmi folyamatok megrajzolásának lehetőségét látják, alkalmat a kutatásra a jelenkori konfliktusok forrásvidékén. A hollywoodi film- és televízióipar számára a történelem: látványos fantáziavilág, kulissza és történetek halmaza. Egymásra épülése, folytonossága nincs, csak kiragadható, érdekes darabjai. A Lovagregény tökéletesen illik e sorba, ám szerencsére távol esik a tendencia abszurd (bár logikus) végpontjától, melyet a Herkules- és Xena-féle szériák képviselnek. Ezek hetet-havat összehordanak, alkotóiknak mindegy, görög vagy római mitológia, bibliai történet, középkori história, egyként belezagyválják kalandsorozatukba.
A Lovagregény jópofa, szemtelen anakronizmusai más tőről fakadnak. Remélhetőleg nem akad a legfőbb célközönség, a tinédzserek között oly oktondi, aki azt képzelné: a XIV. században a lovagi torna nézői a Queen We Will Rock You című számát énekelve várják a viadalt, a kovács meg Nike márkajelet kalapál bele a vértezetbe.
A párbeszédekbe modern elemek szövődnek, a jeleneteknek van sodrásuk, a cselekménynek azonban nincs több, mint két órára elegendő töltése. Ez ugyanis (az eredeti cím szerint) lovagmese, viszont több szeretne lenni: nagyepika, lovagregény (ahogy a magyar cím mondja). Főhősét pedig, az ifjú fegyverhordozót arra hajtja a becsvágy, hogy szerény származása ellenére bajnokká (és nemesemberré) váljék. A címnek egyébként a Canterbury mesék szerzőjéhez, Geoffrey Chaucerhez is van köze, akinek alakját hozzá illő tiszteletlenséggel építették bele a történetbe.
Összességében élvezetes kosztümös Rocky-variációt látunk, s ebben része van a rockzene üdítő használatának éppúgy, mint a legfrissebb ausztrál importsztárnak (Heath Ledger), aki megjelenésében és játékában is tökéletesen alkalmas az ambiciózus apród szerepére.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1347 átlag: 5.53 |
 |
|
|
|
