|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
DVDTruffaut-gyűjteményÁdám Péter
A menyasszony feketében volt (La mariée était en noir) – francia, 1967. Szereplők: Jeanne Moreau, Jean-Claude Brialy. 103 perc. A Mississippi szirénje (La sirène du Mississippi) – francia, 1969. Szereplők: Jean-Paul Belmondo, Catherine Deneuve. 118 perc. A férfi, aki szerette a nőket (L’homme qui aimait les femmes) – francia, 1977. Szereplők: Charles Denner, Brigitte Fossey. 116 perc. A filmeket a Fantasy Film forgalmazza.
Három Truffaut-filmet (egy remekművet meg kettőt a harmatosabbak közül) tett egyazon dobozba a hazai DVD-kiadás szeszélye. A menyasszony feketében volt sokak szerint Truffaut leggyöngébb mozija, de nem feltétlenül van igazuk. A film a rendező egész addigi munkásságának szintézise, Truffaut-nak egyetlen filmjében sem sikerült ilyen pofonegyszerű narratív szerkezetben elmondani az őt foglalkoztató rögeszméket (nemhiába tartják a filmet a Kill Bill egyik ihletőjének). A történet középpontjában a férjét közvetlenül az esküvő után elvesztő menyasszony áll, aki a legváltozatosabb módokon küld öt férfit a halálba. De mintha az öt gyilkosság – öt férfiportré – öt eleve kudarcra ítélt szerelmi kapcsolat is volna…
Akárcsak A menyasszony feketében volt, A Mississippi szirénje is a társkapcsolat lehetetlenségének példázata. Csakhogy míg az elsőben a bosszúszomjas amazon, a másodikban egy érzelmileg éretlen férfi és egy érzelmileg éretlen nő találkozása a kiindulópont. Az első film hősnője sorra gyilkolja a férfiakat, a másodiké kifosztja és tönkreteszi őket (A Mississippi szirénje talán az egyetlen Belmondo-film, amelyben a színész nem szívtipró nőcsábászt alakít, hanem kiszolgáltatott áldozatot). Louis vak szenvedélyének rabjaként mindent feláldoz egy tünde káprázatért, amelynek vajmi kevés a köze a valósághoz: A Mississippi szirénje a „végzet asszonya” tradicionális témájának truffaut-i változataként olyan klasszikus mozikkal tart rokonságot, mint A szuka, Az asszony és a bábu (La femme et le pantin) vagy A kék angyal.
„Maga nem Casanova. És nem is Don Juan” – mondja a könyvkiadóban dolgozó Geneviève, Bertrand-nak, A férfi, aki szerette a nőket főhősének. És csakugyan, Bertrand nem a gyönyört hajszolja, hanem a rejtély nyitját, az igazságot. Jellemző, hogy a filmben nincs egyetlen erotikus jelenet sem: a fetisiszta Bertrand-nak nem annyira a szexuális együttlét, mint inkább a női lábak látványa adja az igazi kielégülést. Könyvét is az önelemzés igényével írja, nem az irodalmi becsvágy sugallatára: a filmben készülő könyv nemcsak a kommentár és a visszatekintő elemzés lehetőségét kínálja, hanem tagolja, strukturálja és értelmezi is a filmet, és mint műalkotás a filmben kifejeződő anyai hiánynak is ellenpontja…
Extrák: Előzetesek és filmográfiák mindhárom lemezen.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1834 átlag: 5.42 |
|
|
|
|