|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
MoziA lázadóSándor Anna
Insurgent – amerikai, 2015. Rendezte: Robert Schwentke. Írta: Brian Duffield, Akiva Goldsman. Kép: Florian Ballhaus. Zene: Joseph Trapanese. Szereplők: Shailene Woodley (Beatrice), Ansel Elgort (Caleb), Theo James (Four), Kate Winslet (Jeanine). Gyártó: Mandeville Films / Summit Entertainment. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 119 perc.
Az Éhezők
viadala-klónként bemutatkozó A
beavatott-trilógia második része a kiválasztottságra és a különlegességre
fókuszáló young adult-filmek vegytiszta tételmondatait sűríti két órába. Ez
némi távolságtartással felettébb szórakoztató és tanulmányozásra méltó. Az
abszurd itt a magát halálosan komolyan vevő forgatókönyv és a filmet a
szándékolatlan műfajparódia határára sodró kijelentések között feszül. A
zsánerre jellemző témák pedig (a megbocsátani tudás, az önelfogadás fontossága
stb.) szemérmetlenül olcsó megoldásokkal tolakodnak elénk.
Pedig az első rész sikere hatására az első
két Alkonyat-filmmel befutó Summit
Entertainment érzékelhetően több pénzt fektetett a filmbe: az akciójelenetek
látványosabbak és lendületesebbek. A történet nem sokkal az előzményeket
követően folytatódik. A kasztrendszer belső harcaitól tépázott,
posztapokaliptikus Chicagóból elmenekült kis csapat a hippi-amish romantikát
idéző „barátságosak” csoportjánál bujkál − majd kényszerül ismét harcra. A
papírmasé hősnő és szerelme kalandjai ezúttal azonban a földalatti ellenállási
mozgalom feltérképezése és egy rejtélyes doboz köré szerveződnek. Az utóbbiba
rejtett üzenet megismerésétől várja kegyetlen akcióinak igazolását ellenfelük,
a fasisztoid tudósnő. Itt el lehetne tűnődni akár gender kérdéseken is. Például
azon, hogyan tolja A lázadó még
nőközpontúbb irányba a mainstream young adult disztopikus filmet. A tiszta
szívvel elkötelezett, illetve az elvetemültebb YA-rajongók közé ékelődött
egyszeri néző viszont csak az Éhezők
viadala minden ízében leegyszerűsített, tévés verzióját kapja. Ám ennél a (részben)
hasonló műfajú The 100 című sorozat
is bevállalósabb − és őszintébb.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 185 átlag: 5.64 |
|
|
|
|