KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/augusztus
KRÓNIKA
• Báron György: Bo Widerberg 1930–1997
• Schubert Gusztáv: Mitchum és Stewart

• Schubert Gusztáv: A démon fényképészei Privát Magyarország
• Varga Balázs: Élet-kép-regény Beszélgetés Forgács Péterrel
• Balassa Péter: Mintha és Az Gogol, Jeles és a hajléktalanok
• Jeles András: Méz és olaj
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A pálmaligeten át Cannes ’97
• N. N.: A fesztivál díjai Cannes '97
• N. N.: Cannes Arany Pálmái
• N. N.: Magyar filmek díjai Cannes

• Kömlődi Ferenc: Sóhajok, könnyek, sötétség Dario Argento poklai
• Tanner Gábor: Mondd, hogy félsz A spanyol thriller
• Csejdy András: Egy szónak is száz a vége Intim részek
• Hahner Péter: Egy bűnbak védelmében Nixon
KÍNA
• Vágvölgyi B. András: Hongkongi nouvelle vague Wong Kar-wai
• Wostry Ferenc: Egymilliárd néző Tsui Hark
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Holdbéli Gaspard A nyár meséje
• Turcsányi Sándor: (V)érzés Féktelen Minnesota
FILMZENE
• Fáy Miklós: Morricone és fia
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Extrémek
• Báron György: Fourbi
• Hungler Tímea: Meglesni és megszeretni
• Hirsch Tibor: Con Air – A fegyencjárat
• Takács Ferenc: Relic – Bestia
• Tamás Amaryllis: Anakonda
• Ardai Zoltán: Utánunk a tűzözön

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Nathalie második élete

Parádi Orsolya

La délicatesse – francia-svéd, 2011. Rendezte: Stéphane Foenkinos, David Foenkinos. Írta: David Foenkinos. Kép: Rémy Chevrin. Zene: Emilie Simon. Szereplők: Audrey Tautou (Nathalie), François Damiens (Markus), Bruno Todeschini (Charles), Mélanie Bernier (Chloé). Gyártó: 2.4.7. Films / StudioCanal. Forgalmazó: Ristretto Distribution. Feliratos. 108 perc.

Nehéz elhinni, hogy az autóbalesetben váratlanul életét vesztő, tökéletes François helyét bárki is betöltheti Nathalie szívében. Pedig a lány családja és barátai örülnének, ha háromévnyi gyász után végre történne vele valami, a munkamánia elhatalmasodásán túl. A francia-svéd vegyes vállalatnál a főnöke próbálkozik ugyan elcsábítani a pezsgős vacsora után, de hiába. Ekkor lép be a képbe az elsőre jelentéktelen és csúnya, nagydarab svéd munkatárs, Markus, és elcsattan egy váratlan csók, ami mindenkit meglep. Főleg Nathalie-t, aki adja. Annyira valószerűtlen, hogy hiába tudja a néző, ebből románc lesz, nem hiszi el. És ez talán a Foenkinos testvérek filmjének legnagyobb erőssége. Amellett, hogy a francia-svéd kulturális különbségeket igen szórakoztatóan tálalja, megkapó bájjal mesél arról, hogy egy bizonyos élettapasztalat birtokában már tényleg a külalak burka mögé lát az ember, ha megnyugvást és életre szóló partnert keres.

Szerencséje van Audrey Tautou-nak, mert a legutóbbi gyengécske limonádé, a Mosás, vágás, ámítás után ismét egy igazi drámai szerepben mutathatja be, mit tud. És azért is, mert François Damiens a partnere, aki a közelmúltban számos francia és belga vígjátékot dobott fel fizimiskájával és tehetségével – ott a Szívrablók, a Finánc a pácban vagy korábban a JCVD. A széles fogsorú, benga belga karakterszínész itt szerelmes bohóc. Olyan esendő, mint egy gyerek, és úgy néz át rajta mindenki, hogy muszáj azonosulni vele. Mégsem szerencsétlen, mert ahogy a film egyik legzseniálisabb jelenetében a féltékeny főnök részegen kifakad: van humora. Emellett poétikus lelkű, és ami a legrosszabb, még udvarias is.

A néhol kissé leülő, de összességében jó tempójú és szívből szerethető romantikus komédia nem csak arról győzi meg a nézőt, hogy van élet a halál után is, hanem hogy néha a legfurcsábbnak tűnő párosítás a nyerő kombináció.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/05 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11204