KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/március
KRÓNIKA
• N. N.: Új Budapesti Tizenkettő
• N. N.: Képtávíró
• (X) : III. Laterna Magyar Filmhét

• Bikácsy Gergely: A vétlen kamera Bresson filmszázada
• Schubert Gusztáv: Történelem a föld alatt magyar film, magyar krónika
• Jeles András: Büntető-század-napló
• Lengyel László: Csendőrvilág Magyarországon Kakastollas filmek
• Margócsy István: A kép-mutogató A napfény íze
• Tamás Amaryllis: Misszió Rabostóban Beszélgetés Ember Judittal
• Király Jenő: Szép remények, elveszett illúziók Multiplex esztétika I.
• Varró Attila: Árvák a tájfunban A kilencvenes évek tajvani filmjei
• Bori Erzsébet: Ázalék A lyuk
• Karátson Gábor: Tájkép-mozi A bábjátékos
• Köröspataki Kiss Sándor: Puszán, az elszánt Ázsiai filmek fesztiválja
MÉDIA
• Sós B. Péter: Megafúzió: mi változik? Az AOL és a Time Warner

• Zalán Vince: Otthontalanok otthona: filmtöténet Filmnapló
KÖNYV
• Horányi Özséb: Jeltan félmúltban Szilágyi Gábor: elemi KÉPtan elemei
KRITIKA
• Báron György: Káromkodások kora Anyád! A szúnyogok
• Galambos Attila: Jószándékal kikövezve Rosszfiúk
• Hirsch Tibor: Keresd a nőt, aki keres! A mi szerelmünk
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Isteni játék
• Báron György: Isten látja lelkem
• Hungler Tímea: A függőkert
• Békés Pál: Mindenütt jó
• Takács Ferenc: Egy sorozatgyilkos nyara
• Tamás Amaryllis: A 200 éves ember
• Kis Anna: Kettős kockázat
• Sárdy Richárd: Pár-baj
• Köves Gábor: A csontember
• Varró Attila: A szörny
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Hullámvasút

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Folyópart tangó

Szentgyörgyi Rita

 

Szulambek Mamilov szép meséje akár a „hétköznapi románc” címet is viselhetné. Miről szól tehát ez a folyóparti hangulatokból, falusi életképekből, az egyhangúságba ünnepet csempésző pillanatokból építkező film? Elsősorban Jekatyerináról (Valentyina Fedotova árnyalt színészi alakításában), aki a lakótelepi élet szorításából kiszabadulva, szülőfalujában tölti szabadságát. Jó külsejű, értelmes, elvált asszony, társtalanul él. Magányát, ha csak átmenetileg is, de orvosolják mindazok, akikhez meleg családi, baráti kötelék fűzi: a dolgos szülők, Pása, a nagyhangú, minden lében kanál brigádvezető, Anasztázia, a szintén társ nélkül élő, életvidám barátnő, és mindenekfelett a csendes, zárkózott természetű Fjodor. Egy fesztelen hangvételű baráti találkozón ismerkednek meg, a kölcsönös vonzalomból folyóparti kalandnak induló szerelem bontakozik ki.

Hogy a „hétköznapi románcból” nem szirupos szerelmi történet kerekedett, elsősorban annak köszönhető, hogy a rendező markáns környezetbe, időnként a hely szelleméhez illő humoros helyzetekbe állítja hétköznapi hőseit. A képsorok valósághűen tükrözik vissza a falusi életforma értékeit és árnyoldalait, a középpontban két magányos ember pillanatnyi boldogságával. Más szóval a Folyóparti tangó a bensőséges – kiszolgáltatott – kapcsolatok mellett tesz hitet, egy Mihalkovéhoz hasonló – és méltó – formavilág eszközeivel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/06 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6102