KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Temessy Hédi (1925–2001)
• (X) : Filmkalauz

• Schubert Gusztáv: Virtuális gyermekkor Játék és erőszak
• Muhi Klára: A képernyő gyermekei Beszélgetés a tizenévesekről
• Mérő László: Matt Védőbeszéd a videójátékokért
• Wostry Ferenc: Dao, a kard Wuxia klasszikusok
• Vágvölgyi B. András: Vakvívók Wuxia és csambara
• Varró Attila: Törvényszegés Tabu
FESZTIVÁL
• Csantavéri Júlia: Szia, jól vagy? Spanyol filmhét
• N. N.: Goya-díj (1989–2000)
• Tanner Gábor: Filmtörvény Spanyolországban
• Bikácsy Gergely: Sonka, csecs, telihold Bigas Luna színeváltozásai
• N. N.: Bigas Luna filmjei
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Pipet Huszárik bolyongásai
• Horeczky Krisztina: Éjféli maraton Beszélgetés Ladányi Andreával
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: A tétnélküli játék képe Mediawave
• N. N.: Mediawave 2001 – díjak
• Sipos Júlia: Menekülés a rövidfilmbe Egy filmfesztivál anatómiája
TELEVÍZÓ
• Kriston László: A televízió utolsó mágusa Robert Halmi
• N. N.: Robert Halmi filmjei
• Kelecsényi László: Honvágytévé Filmmúzeum csatorna
KRITIKA
• Báron György: Umcá, umcá, umcáccá… Tündérdomb
• Stőhr Lóránt: Vigyori Citromfej
• Hungler Tímea: Rossz doktor Hannibal
LÁTTUK MÉG
• Pápai Zsolt: Shrek
• Harmat György: Addig jár a korsó a kútra...
• Nevelős Zoltán: A harcos és a hercegnő
• Kovács Marcell: A múmia visszatér
• Ardai Zoltán: A leskelődő
• Köves Gábor: A csábítás elmélete
• Mátyás Péter: Sebhelyek
• Tamás Amaryllis: A test
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ötven másodperc

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Monty Python Repülő Cirkusza

Angol dada

Takács Ferenc

A Monty-szöveg már itt van, a kép is jöhetne utána.

 

Amikor vagy huszonöt évvel ezelőtt először láttam Londonban a Repülő cirkusz néhány epizódját – és ez már akkor is nosztalgikus repríz volt, hiszen a tévésorozatot és az egész Monty Python-heccet a hatvanas évek szülték –, nem gondoltam volna, hogy ebből egyszer Magyarországon is lesz valami. Ez a csodálatosan iránytalan marháskodás és elvszerűen agyalágyult semmitmondás ugyanis elsősorban nyelvi természetű ügy volt, az angolok hétköznapi érintkezésének, jól formált és általában olajozottan működő nyelvi szertartásformáinak – és ezek média-beli közhelyes megjelenítési formáinak – lidércesen pontos felidézésén alapult. Egyben mindezeknek a szétpukkasztása volt az egymásba omló poénok, a képből ki-be tolató, egymást össze-vissza keresztező jelenet-elemek és cselekményszálak populár-dadaista karneválja révén. Ráadásul ennek a viccorgiának volt valami megjátszottan gyermeteg camp jellege is: a csapat – Karinthyval ellentétben – a humorban is ismert tréfát, nem volt olyan rossz nyelvi poén, amely ne lett volna elég jó nekik.

De aztán a későbbi nagyfilmekkel, elsősorban a Gyalog-galopp-pal, majd a többivel a Monty Python-humor valahogy beszivárgott hozzánk, újabb időkben pedig a Holló Színház tett kísérletet, s voltaképp sikerrel, részben az eredeti anyag, részben az általánosabb értelemben vett montypythonizmus meghonosítására. Így lassan rászoktunk, sőt rákaptunk a dologra.

Most Szentgyörgyi József, aki fordításszövegeiben már sokszor bizonyságot adott nyelvi erejéről és hajlékony humoráról, lefordította az eredeti első sorozat epizódjainak a szövegkönyvét vagy – mondjuk így – „irodalmi forgatókönyvét”. Kitűnő munkát végzett: az anyag – az elkerülhetetlen veszteségi hányadot leszámítva – átjött, él és hat magyarul. Ami egyszerűbben fogalmazva így hangzik: lehet rajta nevetni sokat. Jó harmincegynéhány év után a Monty Python végre igazán megérkezett hozzánk, s ahogy a könyvet lapozgatom, az az érzésem, hogy marad is egy darabig.

 

Graham Chapman, John Cleese, Terry Gilliam, Eric Idle, Terry Jones és Michael Palin: Monty Python repülő cirkusza * Se hang, se kép. Első kötet. Szentgyörgyi József fordítása. Budapest: Cartaphilus Kiadó, 2000.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/04 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3275