KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/augusztus
KRÓNIKA
• Tarr Béla: Balassa Péter (1947-2003)
• (X) : Leni Riefenstahl: Emlékeim 1902-1945

• Szilágyi Ákos: Vidám fickók Sztálin mozija (1. rész)
• Sumjackij Borisz: Sumjackij naplója
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Konnektorból kihúzva Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Ádám Péter: A szorgalom bűne Simenon celluloidszalagon
• Bori Erzsébet: Torony az éjszakában Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Maloin
AKCIÓMOZI
• Vaskó Péter: Acélkoporsók Filmek a tenger alatt
• N. N.: Tengeralattjárók a moziban

• Kiss Ferenc: Színes, szélesvásznú képregény Rajzolt Rejtő
• Tóth András György: Színes, szélesvásznú képregény Rajzolt Rejtő
• Kiss Ferenc: Rejtő Jenő (1905-1943)
• Turcsányi Sándor: Botrány a Szaharában Rejtő Jenő filmen
• Varga Balázs: Háttérvetítés A pesti mozi aranykora
• Molnár Gál Péter: Phoenix mozi Budapesti filmemlékezet
• Dániel Ferenc: Zengő tombolás Mándy-mozi
• Kolozsi László: Az olvasó ember André Kertész képeiről
KRITIKA
• Zoltán Gábor: Elkalandozó tekintet Gerry
• Bikácsy Gergely: Ámor vértengerben Margot királyné
• Bori Erzsébet: Válsághelyzetek Hogy szeretsz?
LÁTTUK MÉG
• Korcsog Balázs: Tíz perc – Cselló
• Takács Ferenc: Claire életre-halálra
• Pápai Zsolt: Ballistic – Robbanásig feltöltve
• Köves Gábor: Novo
• Nevelős Zoltán: A fülke
• Vincze Teréz: Enyém vagy!
• Vaskó Péter: Túl mindenen
• Kovács Marcell: Hulk
• Csillag Márton: Blanche, a bosszúálló angyal

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Dredd bíró

Hungler Tímea

 

Lett légyen embergőzös szorítók világa, esetleg monszunáztatta esőerdők vadrengetege, Sylvester Stallone mindig a tőle megszokott formát hozza: izzad és duzzad a bicepsze.

Legújabb filmjében egy 80-as évekbeli képregényhősnek – Judge Dredd-nek – kölcsönzi talentumát. A szerep láthatóan önazonos, Sly lubickol is benne: beszélnie keveset kell, testi erejét demonstrálnia annál többet.

A helyszín: posztmodern urbánus pokol – enyhe Blade Runner mellékízzel – a jövő század New York-ja, Megacity One. Itt teljesít utcai szolgálatot hősünk, a galerikat megfékezendő. Rendőr és bíró ő egyszemélyben, a neve fogalom. „I am the law” – hirdeti úton-útfélen frusztrálva a nehézfiúkat.

Szupermenünket a sors – egy sajátos génmanipuláció folytán – galád rokonsággal verte meg Rico bátyó személyében, aki megszökvén börtönéből, ármányt ármányra halmozva riogatja a polgári lakosságot.

Kettőjük viszálya, vagyis a Rend és az Anarchia konfrontációja a mű központi motívuma; megnyugtatásul: győz az Igazság! Hiába a Rico által kinyújtott testvéri jobb, a törvénytár jobb – vallja Stallone, aki hűen önmagához a film végére megistenül, majd a tömeg eksztatikus ovációja közepette elrobog turbómeghajtású áramvonalas kétéltű motorkerékpárján; ismerve beteges vonzalmát a szupermacho-szériák iránt, még visszatérhet, az opusz végtelenre duzzadó folytatásaiban.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/01 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=43