KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Nyilatkozat a Magyar Filmművészek Szövetségének XIII. Közgyűlése alkalmából
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Térerő Színház a filmbarlangban
• Horeczky Krisztina: Zérópont a Zónán belül Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Apák iskolája Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
• Kriston László: Cobainesque Beszélgetés Gus Van Santtal

• Köves Gábor: A jövő mérnöke Wells-adaptációk
• Schubert Gusztáv: Marslakókra várva Média-frász
• Kömlődi Ferenc: A gyűlölet bolygói
KÉPREGÉNY
• Géczi Zoltán: Ismeretlen szerző remekművei Masamune Shirow
• Kemény György: A vér színe Sin City mozgóképregény

• Varró Attila: Mese felnőtteknek Amerikai pornóklasszikusok
• Kubiszyn Viktor: A test démonai Nagisa Oshima: Az érzékek birodalma
• Zoltán Gábor: Metapornó Breillat női
FESZTIVÁL
• Báron György: Öreg város öreg fesztiválja Taormina
MULTIMÉDIA
• Fülöp József: Szellem a monitorból Top Talent Award 2005
KÖNYV
• Kelecsényi László: Formatan és stílustörténet Kovács András Bálint: A modern film irányzatai
KRITIKA
• Schreiber András: Zombi-evolúció Holtak földje
• Kubiszyn Viktor: Érezd a ritmust Dig! - Ezt kapd ki!
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Hawaii, Oslo
• Vízer Balázs: Szerelmem nyara
• Susánszky Iván: Szahara
• Csillag Márton: Csontdaráló
• Mátyás Péter: Elszabott frigy
• Nevelős Zoltán: Sky kapitány és a holnap világa
• Greff András: Anyád napja
• Ardai Zoltán: Narco
• Parádi Orsolya: Jack és Rose balladája

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az örömváros

Báron György

 

A film nemzetközi, főhőse amerikai, története Calcuttában játszódik, s német forgalmazó jóvoltából került a magyar mozikba. Ez utóbbi csak azért érdemel figyelmet, mert a szereplők ékes németséggel beszélnek. Ezzel a tébollyal aztán a néző el is van egy ideig. Ámulva figyeli, amint az acélizmú szőke, kékszemű jenki hős Goethe nyelvén érteti meg magát a klasszikus műveltségű indiai páriákkal. Ismerős alaphelyzet: amcsi film a SAT 1-en – ezúttal mozivásznon. S mégis, tán ez a suta német szinkron is hozzájárul ahhoz, hogy belebonyolódván a cselekménybe, képzeletünkben az endéká filmek osztályharcos elszántsága idéződjék föl.

A Nagy Fehér Hős (Übermensch) Calcuttába érkezik, hogy megtalálja élete elveszett értelmét. Megtalálja. Személyes példamutatásával harcra vezeti a calcuttai elnyomottakat elnyomóik ellen. Él a városban egy nagyhatalmú, sötét tekintetű főgonosz, aki a cselekmény során kizárólag azzal foglalatoskodik, hogy válogatott gazemberségekkel törjön borsot nyomorúságos sorsú honfitársai orra alá. Megsarcolja a riksakulikat, még a leprások karitatív kórházát is. Valószínűleg az idők végeztéig ez lenne a rend Calcuttában, ha pechükre egy nyílt tekintetű houstoni orvos (Patrick Swayze) nem kap csömört a jóléttől, s nem éppen Calcuttába megy megtisztulni, a leprások és a riksakulik negyedébe. A megnyomorítottakban felébred a szunnyadó öntudat, fellázadnak a Sötétlelkű ellen. Ki hinné – győznek. Heppiend, mindenki boldog.

A riksakuli vidáman húzza tovább a riksát, nevetnek még a leprások is. Szép az élet, érdemes küzdeni.

Örömváros.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/11 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1300