KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Takács Ferenc: Harold Pinter (1930-2008)
MAGYAR MŰHELY
• Kovács András Bálint: A negyedik dimenzió A Sátántangó tizenöt éve
• Mátyás Péter: A kamaszkor útvesztői Beszélgetés Sopsits Árpáddal
• Kolozsi László: Mindenki a magáét
CRICHTON
• Beregi Tamás: Crichton-próféciák Michael Crichton
AUSZTRÁLIA
• Varró Attila: A szivárványon túl Ausztrál vadnyugat
BLAXPLOITATION
• Vágvölgyi B. András: Büszkék és feketék Blaxploitation – Sweet Sweetback…
• Teszár Dávid: Egy elfeledett szuperhős Jim Kelly
FESZTIVÁL
• Klág Dávid: Re-animátor Anilogue
• Báron György: Vissza Afrikába Karthágó
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Magnum nélkül Elcserélt életek; Gran Torino
• Mátyás Győző: Az idő fonákja Benjamin Button különös élete
MOZI
• Schreiber András: Milk
• Vajda Judit: A kuszkusz titka
• Nevelős Zoltán: A szabadság útjai
• Alföldi Nóra: Melegkonyha
• Pápai Zsolt: A látogató
• Tüske Zsuzsanna: Vérvonal
• Forgács Nóra Kinga: Profi bérgyilkost keresünk
• Varró Attila: Az igenember
• Baski Sándor: Valkűr
• Parádi Orsolya: Volt
• Sepsi László: Spirit – A sikító város
• Teszár Dávid: Wonderful Days
• Vincze Teréz: Te, aki élsz
DVD
• Géczi Zoltán: A bosszú
• Tosoki Gyula: Az örökös
• Varga Zoltán: Trapéz
• Pápai Zsolt: És Isten megteremté a nőt
• Horeczky Krisztina: Halálos glamúr Csillogás
FESZTIVÁL
• Hámori György: Papírvilág, gyurmaemberek Anilogue-interjúk

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A háború angyalai

Géczi Zoltán

Angel of the Skies – dél-afrikai, 2013. Rendezte és írta: Christopher-Lee dos Santos. Kép: Christopher Grant Harvey. Zene: Geo Höhn. Szereplők: Nicholas Van der Bijl (Kirk), Brad Backhouse (Ed), Adam Boys (Robertson), Lillie Claire (Deborah). Gyártó: Welela Studios / DS Film Entertainment. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 103 perc.

Szerfelett valószínű, hogy a dél-afrikai Christopher-Lee dos Santos második nagyjátékfilmje tiszteletadás kívánt lenni a második világháborúban harcolt dél-afrikai önkéntesek előtt, legalábbis egyéb megfontolások nem igazolhatnák eme mű létezését. Az ilyen filmek létrehozásához nélkülözhetetlen feltételek között szerepel a történelmi hűség és a direktori szakértelem, sajnos, ez alkalommal sem történész, sem rendező nem sertepertélt a környéken. Csak a legszembeszökőbb részletekre kitérve: a Királyi Légierő Bombázóparancsnoksága a filmben szerepeltetett, amerikai eredetű B-24J bombázógépeket nem alkalmazta hadászati bombázóként németországi célpontok ellen, kiváltképpen nem éjszakai álcafestéssel; az ilyen missziókat más típusokkal repülték. A szép számban felbukkanó digitális Bf 109 típusok ugyan nagy vonalakban hasonlítanak a híres német vadászrepülőgépre, de a filmben szereplő változatot a tárgyalt időszakban már nem repülték, az itt látható álcafestés is idejemúlttá vált, nem beszélve arról az idegesítő körülményről, hogy minden második gép ezredparancsnoki jelzést visel, miközben a honi vadászerők jelzését fel sem tüntették rajtuk. Az is nyilvánvaló, hogy sem az animátorok, sem a rendező nem rendelkezett repüléstechnikai ismeretekkel, mert a gépek viselkedése merőben életidegen. A történelmi környezet rekonstruálására tett kísérlet, ha volt ilyen egyáltalán, totális kudarcba fulladt, és még csak nem is az a legnagyobb gond, hogy a rendező egyáltalán nem végezte el a kötelező házi feladatot. Hanem az idióta közhelyektől hemzsegő (hadifoglyokat lemészároló Waffen-SS tiszt!), harmatgyenge forgatókönyv, az 1990-es évek tévésorozatait idéző CGI-technológia, a botrányosan rossz hangkeverés, a gyatra színészi játék az, ami igazán élvezhetetlenné teszi ezt a magasztosnak szánt, ám végső kivitelezésében idegesítően didaktikus és szánni valóan ostoba próbálkozást.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11642