KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/október
FÁBRI 100
• Gelencsér Gábor: Egy modern klasszikus Fábri Zoltán (1917–1994)
• Barabás Klára: Fábri Zoltán és a cenzúra A történelem körhintáján – Fábri 100
PARANOIA THRILLER
• Benke Attila: Belső ellenségek Kortárs amerikai politikai thrillerek
• Sepsi László: B-gyilkos Amerikai bérgyilkos
• Fekete Martin: Összeesküvések Z-től I-ig Francia paranoiathrillerek
• Barkóczi Janka: Lázas város A kairói eset
• Teszár Dávid: Fehér gallér, zöldhasú Koreai politikai thrillerek
ÚJ RAJ
• Árva Márton: Megfontolt felforgató Ruben Östlund
A KÉP MESTEREI
• Vincze Teréz: A fenséges realizmus mestere Lee Ping-bin
PIER PAOLO PASOLINI
• Harmat György: A talált tárgy felmutatása Pasolini stilizált dokumentarizmusa – 3. rész
MAGYAR MŰHELY
• Morsányi Bernadett: Életem filmjei Beszélgetés András Ferenccel – 2. rész
• Cserháti Zoltán: „Megfogott a kuflik humora” Beszélgetés Jurik Kristóffal és Molnár Ágnessel
• Varga Zoltán: A király meséi Újváry László (1945–2017)
• Mészáros Márton: Humorra hangolva Beszélgetés Vékes Csabával
• Vajda Judit: Színház az egész alvilág Hetedik alabárdos
FESZTIVÁL
• Várkonyi Benedek: A fény művészete Szolnoki Nemzetközi Tudományos Filmfesztivál
• Buglya Zsófia: Krízis és terápia Szemrevaló/Sehenswert
KÖNYV
• Sághy Miklós: Át a labirintuson Gelencsér Gábor Magyar film 1.0
• Murai András: Forradalmi kötet ‘56, te suhanc
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Elvarázsolt kastélyok Stephen King: Az
KRITIKA
• Pápai Zsolt: Búcsúfilmezés Logan Lucky – A tuti balhé
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Megmutatni Azt Az
KRITIKA
• Varró Attila: Anyasági vizsgálat anyám!
• Baski Sándor: Ozon-réteg Dupla szerető
MOZI
• Huber Zoltán: Borg/McEnroe
• Kránicz Bence: Wind River – Gyilkos nyomon
• Kovács Gellért: Viktória királynő és Abdul
• Varró Attila: Tulipánláz
• Kovács Kata: Az igazi törődés
• Alföldi Nóra: Újra otthon
• Benke Attila: Négyen a bank ellen
• Barkóczi Janka: Isten hozott Németországban!
• Lovas Anna: Sokkal több, mint testőr
• Sepsi László: Nyílt tengeren: Cápák között
• Fekete Tamás: Renegátok
DVD
• Gelencsér Gábor: A kőszívű ember fiai
• Kránicz Bence: Egyes nők
• Kovács Patrik: Égigérő fű
• Szántai János: Lángoló agy
• Pápai Zsolt: A tehetség
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Gyorshajtás

Iszlai Zoltán

Az autóbalesettel induló film eredeti címe rigorózus fordításban: Fordulat, vagy Kanyar. Ez a két szó – átvitt értelmük miatt – valamivel jobban kifejezi a mű jellegét és mondanivalóját, mint a Gyorshajtás.

A (minimális mértékű) gyorshajtásban egy szépreményű kutatóbiológus, bizonyos Vitya Vegyernyev a vétkes. Vigyázatlansága következményeiért – elüt egy félvak nénit – majdnem tudósi reményeinek szétfoszlásával fizet, a fiatalember ugyanis áldozatvállalási kényszert érez. Beleszól töprengéseibe a – mai szovjet elbeszélésekből ismerős – feleség, ki józan prakticitással azt hazudja a tudósjelöltnek, hogy nászútjuk gyümölcsöző volt: gyereket vár. Ezért egyikük se ülhet magábaroskadtan, vajon a gázolásért a férjet hibáztatja-e a bíróság, vagy a közlekedésre már alkalmatlan öregasszonyt.

A lomha bevezető képek után itt csillan föl bennem is a (biológusba már visszakényszerített) remény: hátha a rendező rástartol a témára és bemutatja, miként igyekeznek a vétlen bűnösök kimászni a csávából. E ponton következik el két feszülten kínosra sikerült – hangulatilag érzékletes, fényképezésben megoldott – csúcsjelenet. Aztán a film visszapereg a szürke információközlésbe, s a néző tanakodhat, hogy vajon a bírósági hercehurcától és a kényszerű (a megaláztatástól a kacérkodásig menő) ravaszkodásoktól elromlik-e az idealistább Vitya és a földön járó asszonyka házassága, vagy csak egy kicsit megzavarodtak, s napirendre térnek a dolgok felett, A kioktató, erőtlen köznapi történet így még annak a közhelynek se válik emlékezetes példázatává, hogy ha Zsiguliba ülünk, jó lesz vigyázni, mert az akár gyökeres fordulatot hozhat életünkbe, ha jön a kanyar.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/03 38. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7939