KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/március
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Vágytárgyak, enteriőrök Kádár-kori álmok: lakásmesék
• Gelencsér Gábor: Isten szemével Beszélgetés Jeles Andrással
• Soós Tamás Dénes: Az éjszaka misztériuma Beszélgetés Máthé Tiborral
• Mészáros Márton: „A nehezítő körülmény én vagyok” Beszélgetés Sándor Pállal
• Szivák Bernadett: A pozitív hős és egy aljas módszer Beszélgetés Tóth Barnabással
• Varga Zoltán: Papírvizsla, madárkomédia Cseh András és Mata János animációi
ÚJ RAJ
• Vajda Judit: Egyedül nem megy Laurent Cantet
A ZSÁNER MESTEREI
• Géczi Zoltán: Halhatatlan kardok, örökkévaló kamerák Miike-jubileum
• Varga Zoltán: A látszat világai John Carpenter víziói
SZERELMI ÁTKOK
• Szabó Ádám: Szenvedélybűn Sokszorosított sztárok
• Baski Sándor: Beépített anyaghiba Fantomszál
NET/PAPÍR/OLLÓ
• Huber Zoltán: Hasadó valóságok Az álhírek és a közösségi média
• Pernecker Dávid: Travis Bickle meghalt Rajongói elméletek
• Szíjártó Imre: Filmmániások Jelentés a blogoszférából
• Pápai Zsolt: Az elnöknő emberei A Pentagon titkai
KÖNYV
• Stőhr Lóránt: Kiazmus és felemásság Gyenge Zsolt: Kép, mozgókép, megértés
FILMTÖRTÉNET
• Paár Ádám: Egy örökzöld német műfaj A Heimatfilm
FESZTIVÁL
• Kovács Patrik: Bajnokok, mint mi BIDF
KÍSÉRLETI MOZI
• Varga Balázs: Enyészet The Rub
KRITIKA
• Schreiber András: Germán anya Sötétben
• Tóth Klára: A kultúra folytonosság A sátán fattya
• Kolozsi László: A félfülű Getty A világ összes pénze
• Pethő Réka: Küzdelmes kamaszbohóságok Lady Bird
MOZI
• Soós Tamás Dénes: Láthatás
• Huber Zoltán: Sztálin halála
• Kovács Kata: Mrs. Hyde
• Sepsi László: Vonat Busanba – Zombi expressz
• Sándor Anna: Az útvesztő: Halálkúra
• Baski Sándor: Ősember
• Benke Attila: 12 katona
• Alföldi Nóra: A hűséges
• Fekete Tamás: A szabadság ötven árnyalata
• Kránicz Bence: Fekete Párduc
DVD
• Benke Attila: A ferde ház
• Géczi Zoltán: Buena Vista Social Club: Adios
• Varga Zoltán: Dargay Attila gyűjteményes kiadás
• Kovács Patrik: Bővérű nővérek
• Pápai Zsolt: Novemberi gyilkosság
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

4 évszak kis falumban

Vajda Judit

Les 4 saisons d’Espigoule – francia, 2005. Írta és rendezte: Christian Philibert. Kép: Henri Paul Amar, Christian Pfohl és Franz Ventura. Zene: Michel Korb. Gyártó: Lardux Films / Cedolozo Productions. Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 97 perc.

 

Nem lehet pontosan tudni, hogy a 4 évszak kis falumban a cinéma vérité vagy a cinéma direct módszerével készült-e, esetleg úgy ahogy van, ügyesen megkomponált-megrendezett az egész, de annyi bizonyos, hogy a végeredmény a lehető legtisztább és legvalóságosabb moziigazság lett. Dél-Franciaországban, Provance-ban járunk, ahol Christian Philibert rendező segítségével egy kis falu, az eredeti címben szereplő Espigoule egy évét ismerhetjük meg. Ebben az egy évben pedig benne van minden, az egész világa és élete az ott élőknek, akik ősszel nyúlra vadásznak, majd a zsákmányt felhasználva ragufőzőversenyt szerveznek, télen mulatoznak, tavasszal politizálnak és választásokat tartanak, nyáron meg jöhet az esküvő. Az év egészében, minden évszakban pedig folyamatosan ugratják egymást, saját maguk költötte verseket szavalnak és elragadtatva áradoznak az ő kis falujukról.

Mindezek ellenére a 4 évszak kis falumbant nem lehet dokumentum-játékfilmnek nevezni, mivel nem akar történetet elmesélni, pontosabban több történetet is el akar mesélni, így inkább hangulatot ábrázol, ahogy egymásba fűzi a vidám vidéki epizódok egész sorát. Habár Espigoule szemmel láthatóan nem a legfejlettebb és leggazdagabb francia település, lakói nem dúskálnak a földi javakban, a film minden kockájából mégis csak úgy süt az életöröm és az életigenlés, legyen szó arról, hogy állatnak öltözve riogassuk felebarátainkat vagy döntnökök legyünk a nyúlragufőzők versenyében. A stáblista szerint ugyan volt a filmnek forgatókönyvírója és voltak színészei, akik eljátszották a fűzfapoéta, a kocsmáros, a polgármester, az idelátogató tájképfestő szerepét (ki tudja, mennyire alakították saját magukat), a 4 évszak...-ot nézve szívesen elhisszük, hogy – az egyébként tényleg létező – Espigoule-ban valóban ilyen vidám az élet és valóban ilyen elragadóak a derék falusi emberek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/06 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8641