KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/október
INGMAR BERGMAN 1918-2007
• Murai András: Érintésre vágyva Testbeszéd Bergman filmjeiben
• Gelencsér Gábor: Bergmania Jane Magnusson: Bergman 100
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Apák a fiúkról Ifjúságkép a 60-as évek magyar filmjeiben – 1.rész
• Soós Tamás Dénes: A Nyugat alkonya Nemes Jeles László: Napszállta
• Pető Szabolcs: Fába vésett történelem Beszélgetés Szabó Attilával
• Lichter Péter: A roncsolódás melankóliája Kerekasztal-beszélgetés a videókultúráról
• Barkóczi Janka: A nagy játék Beszélgetés Kurutz Mártonnal
KÉPREGÉNY-LEGENDÁK
• Kránicz Bence: Sötét varázsigék Alan Moore képregényei
• Varró Attila: Sötét oldalak Alternatív képregényfilm
• Huber Zoltán: Papok és kurvák Prédikátor: képregény és tévésorozat
HORROR-TRENDEK
• Hegedüs Márk Sebestyén: Véget nem érő rémálmok Horror és franchise
• Sepsi László: Nevelő szándék Slender Man – Az ismeretlen rém
• Varga Zoltán: Folytassa a sikoltozást! A horrorfolytatások átka
• Fekete Tamás: Egyedi példányok A Predator-filmsorozat
ÚJ RAJ
• Benke Attila: A halál másfél órája Erik Poppe
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Embernek csúnya, szörnynek szép Határeset / Kékről álmodom
• Margitházi Beja: Idegenek, ismerősök A monostor gyermekei; Könnyű leckék
• Kolozsi László: Csiki-csuki Nyitva
MOZI
• Soós Tamás Dénes: A néma forradalom
• Huber Zoltán: Downrange
• Baski Sándor: Izlandi amazon
• Lichter Péter: Keresés
• Varró Attila: Egy kis szívesség
• Kovács Kata: Briliáns válás
• Vajda Judit: Bűbájosok
• Kovács Gellért: Nevem Thomas
• Pethő Réka: Alfa
• Kovács Patrik: Az utolsó pogány király
• Kránicz Bence: Sötét bűnök
• Benke Attila: Peppermint – A bosszú angyala
• Hegedüs Márk Sebestyén: Victor Crowley
• Sándor Anna: Sötét folyosók
DVD
• Pápai Zsolt: A rodeós
• Benke Attila: Fábri Zoltán 100 (Gyűjteményes kiadás II.)
• Kovács Patrik: Telivérek
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi
DVD
• Varga Zoltán: Grease

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mindenképpen talán

Forgács Nóra Kinga

Definitely, Maybe – amerikai, 2008. Rendezte és írta: Adam Brooks. Kép: Florian Ballhaus. Zene: Clint Mansell. Szereplők: Ryan Reynolds (Will Hayes), Isla Fisher (April), Elizabeth Banks (Emily), Rachel Weisz (Summer), Abigail Breslin (Maya), Kevin Kline (Hampton Roth). Gyártó: Universal Pictures / Working Title Films. Forgalmazó: UIP – Duna Film. Feliratos. 111 perc.

 

Will Hayes túl szimpatikus manhattani pasi, félig kidobozolt ingóságokkal, elegáns melegítőben. Nem a szebb kilátás reményében költözik, hanem mert sajnos válófélben van. A helyzet anamnézisért kiált, és Will kislánya, Maya vállalja magára a terapeuta szerepét. Töviről hegyire kikérdezi a bohó legényévek három nőhöz és Bill Clintonhoz fűződő kusza románcainak történetét, hogy kinyomozza, ki lopta el a happyendet.

A filmet forgatókönyvíróként és rendezőként is jegyző Adam Brooks a banális alaphelyzetből kellemes száz percet kerekít. Egyszerű, de meglepően működőképes karaktereket skiccel fel néhány vonással, a helyzeteket gondosabban dolgozza ki, és mindig pontosan kiszámított (bár eltérő színvonalú) poénokkal operál, az iróniától addig a felszabadító pillanatig, mikor a dobozos kínai kaja a „volt” szó jelentéséről elmélkedő Clinton arcán landol. Teszi mindezt a jól bevált recept alapján – Brooks még azon sem merengett túl sokáig, milyen helyi színezetet adjon a szerelmi bonyodalmak örök témájának, hiszen napjainkban kézenfekvő megoldás egy retro elnökválasztási kampány. Az egyetlen komolyabb kunszt az önreflexióra tett kísérlet: a szerelmi sztori egy játékos szerelmi krimi köntösébe bújik, a múlt új olvasatának eredménye lesz a jelenbeli boldog befejezés – ami ugyan csavar egyet az elbeszélésmódon és az időszerkezeten, de a reveláció elmarad.

Adam Brooks tető alá hozott egy intelligens, középfajú romantikus komédiát. Ha kicsit szigorúbb önmagához, akkor kihagy néhány leforgatott jelenetet, hogy javítson a tempón és a szerkezet ívén. Ám az olyan megtartott szcénák miatt, mint a fogadással egybekötött cigiszívó verseny, a Mindenképpen talán ajánlott látnivaló a könnyed, de okos szórakozásra vágyóknak.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/03 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9363