KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
   2019/február
MAGYAR MŰHELY
• Vincze Teréz: „Tízezer nap fényében” Kósa Ferenc (1937-2018)
• Szekfü András: A mécsestől a filmkameráig Beszélgetés Kósa Ferenccel
• Kovács Ilona: A magyar Casanova Deésy Alfréd
• Szíjártó Imre: Húsz év háború Kilenc hónap háború / Ostrom
TESTKÉPEINK
• Nemes Z. Márió: A kép vérre szomjazik Testkép a filmvásznon
• Zalán Márk: Testek és lelkek Új raj: Małgorzata Szumowska
• Varga Zoltán: A vágy rebellisei Jan ©vankmajer-portré – 3. rész
A HELY SZELLEME
• Czirják Pál: Van térerő? Színterek a kortárs magyar filmben
• Andorka György: Akció-redukció Zárt helyszínek dramaturgiája
• Varró Attila: Gép a szellemben Gyilkos házak
MENNYEI ÜDVÖZLET
• Szabó Ádám: Itt, a Földön Kortárs európai vallásdrámák
• Gelencsér Gábor: Graphic noir Will Eisner: Szerződés Istennel
• Benke Attila: Atya, fiú, világűr Az Úr hangja
FESZTIVÁL
• Barkóczi Janka: Kairosz gyermekei Amszterdam
KRITIKA
• Pályi András: Az álmok tűzfészke Hidegháború
• Vágvölgyi B. András: Odessa Blue „Bánom is én, ha elítél az utókor”
• Takács Ferenc: Háttér – előtér A kedvenc
• Varró Attila: Kiszínezve Még egy nap élet
STREAMLINE MOZI
• Árva Márton: Történelem a cselédszobából Alfonso Cuarón: Roma
• Roboz Gábor: Farkas, ember Jeremy Saulnier: Hold the Dark
MOZI
• Barkóczi Janka: Csodálatos fiú
• Teszár Dávid: Kafarnaum
• Pethő Réka: Zöld könyv
• Baski Sándor: Alelnök
• Roboz Gábor: Az a nap a tengerparton
• Varró Attila: Pusztító
• Andorka György: Tű, cérna, szerelem
• Kovács Kata: Un homme pressé
• Pazár Sarolta: Az örökösnő
• Vajda Judit: Szerelmünk napjai
• Benke Attila: A csempész
• Huber Zoltán: Üveg
DVD
• Varga Zoltán: Alsógatyás kapitány: Az első nagyon nagy film
• Pápai Zsolt: Soha nem késő I–II.
• Benke Attila: Őrült gazdag ázsiaiak
• Kovács Patrik: Superfly
• Géczi Zoltán: Célkeresztben
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Tű, cérna, szerelem

Andorka György

Sir – indiai, 2018. Rendezte és írta: Rohena Gera. Kép: Dominique Colin. Zene: Pierre Aviat. Szereplők: Ahmareen Anjum (Devika), Vivek Gomber (Ashwin), Geetanjali Kulkarni (Laxmi), Tillotama Shome (Ratna), Rahul Vohra (Haresh). Gyártó: Inkpot Films / Ciné-Sud Promotion. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 99 perc.

 

Míg Európában a hasonló meséket többnyire történelmi korokba szükséges visszaröpíteni, a társadalom emelte falakat áthágó szerelem a világ más részein még valódi téttel bíró, átélhető konfliktust jelenthet, anélkül, hogy a cselekményre a mesterkéltség billogát sütnék. Az első-játékfilmes indiai író-rendező Rohena Gerát dicséri, hogy a klisé- és giccsveszélyes alapmotívum csapdáit elkerülve rendkívül pontosan és érzékenyen ábrázol egy közeledési folyamatot, szinte kamaradrámaként előadva egy elegáns mumbai lakásban – filmje a maga visszafogott, csipkefinom módján kúszik a bőr alá, hogy karakterei és helyzetei még sokáig a nézővel maradjanak.

A faluról felköltözött, fiatalon megözvegyült szolgálólány és munkaadója között ébredő rokonszenvhez furcsa szimmetria adja a hátteret – a divattervezői álmokat dédelgető, ambíciótól fűtött lány sorsa minden igyekezete ellenére predesztináltnak látszik, a lemondott esküvőjét sirató férfiből pedig, anyagi jóléte ellenére, éppen a tűz hunyt ki. A történetvezetés legnagyobb erénye, hogy hiába világos, hová fut ki az egész, ritkán kiszámítható, hogy egy adott jelenet pontosan milyen fordulatot is vesz – a zárlat pedig ennek megfelelően egyszerre kielégítő és hiányérzetet hagyó, amely tündérmese helyett a realitások talaján marad: a kapcsolatnak csak a társadalmi felemelkedéssel együtt lehetséges jövője, igényeljen bár utóbbi egy csipetnyi deus ex machinát. Ha a mű csak feleennyire lenne jó, a bemutató már akkor is örömteli lenne, tekintve, hogy a szubkontinens termésével a hazai közönség jószerével csak fesztivál- és klubvetítéseken találkozhat – talán ennek is köszönhető, hogy a forgalmazók nem bíztak az eredeti címben („Uram”), némileg megfosztva ezzel az utolsó párbeszéd a történetet kerekre záró csattanóját az őt megillető hangsúlytól.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/02 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13984