KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
   2023/május
MAGYAR MŰHELY
• Szekfü András: Álombrigádtól Angyali üdvözletig Beszélgetés Jeles Andrással
• Pauló-Varga Ákos: Előítélet-spirál Császi Ádám: Háromezer számozott darab
• Bazsányi Sándor: Saját nyelv? Kárpáti György Mór: Saját erdő
• Varga Zoltán: Közönségből közösség Beszélgetés Bárdos Ferenc filmklub-vezetővel
REBELLIS RENDEZŐK
• Lénárt András: Az utolsó spanyol bástya Carlos Saura (1932 – 2023)
• Gervai András: Amerika felfedezése Michael Moore, a „provokátor”
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Szép Eszter: Ajtók szabad terekbe Nick Sousanis: Unflattening
A ZSÁNER TÜKRÉBEN
• Rudas Dóra: A fantázia elidegeníthetetlensége LMBT a kortárs rajzfilmekben
• Benke Attila: Ördög bújt beléjük Kortárs amerikai démonhorrorok
• Huber Zoltán: Tükörjátékok Hasonmás-filmek
VIDEÓJÁTÉK
• Beregi Tamás: Márió és a varázslók D&D és Super Mario adaptációk
• Mosolygó Miklós: Kamera által pixelesen A videójáték-adaptációk története – 1. rész
ELFELEJTETT ŐSÖK ÁRNYAI
• Kiss Dalma: Keserédes nosztalgia Joan Micklin Silver
FESZTIVÁL
• Gyürke Kata: A hétköznapok misztériuma Berlin
• Boronyák Rita: Az észt álom Észt Hét 2023
ARCHÍVUMOK TITKAI
• Barkóczi Janka: Néma jéghegyek A filmrestaurálás kihívásai
FILM + ZENE
• Schubert Gusztáv: Zseni a futószalagnál Két könyv Rózsa Miklósról
• Déri Zsolt: Hatról az ötre Scott Neustadter és Michael H. Weber: Daisy Jones & The Six
KRITIKA
• Varró Attila: Öntudatfilm Ari Aster: Amitől félünk
• Kránicz Bence: A Paradicsom fantomja Albert Serra: Pacifiction
• Baski Sándor: Ahogy azt a kaszkadőr elképzeli Chad Stahelski: John Wick: 4. felvonás
• Navarrai Mészáros Márton: Érzelmek iskolája Szövényi-Lux Balázs: Az első kettő
MOZI
• Varró Attila: Suzume
• Csomán Sándor: Rubikon – A Föld végnapjai
• Kiss Dalma: Mások gyerekei
• Gyöngyösi Lilla: Egy boldog ember
• Alföldi Nóra: Rodeó
• Kovács Patrik: A szörny
• Kovács Kata: A konyhafőnök
• Bárány Bence: Shazam! Az istenek haragja
• Rudas Dóra: Renfield
• Buzsik Krisztina: Szupercella
• Kolozsi László: A nemzet aranyai
• Huber Zoltán: Air
STREAMLINE MOZI
• Fekete Tamás: Oldalak egy képregényből
• Tüske Zsuzsanna: A bostoni fojtogató
• Herczeg Zsófia: Marcel The Shell With Shoes On
• Rudas Dóra: A teszt
• Kiss Dalma: Sweetie
• Vajda Judit: Boldogság
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Két magyar road comic

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline mozi

A teszt

Rudas Dóra


Le test – francia, 2021. Rendezte: Emmanuel Poulain-Arnaud. Írta: Noé Debré és Thibault Vanhulle. Kép: Thomas Rames. Zene: Julien Glabs. Szereplők: Alexandra Lamy (Annie), Philippe Katerine (Laurent), Matteo Perez César), Chloé Gaillard (Poupi), Joaquim Fossi (Max). Gyártó: 2425 Films. Forgalmazó: HBO Max. Szinkronizált. 85 perc.

 

Az elfuserált anya karaktere a vígjátékok egyre kelendőbb antihőse, akire nem lehet igazán haragudni, hiszen a gyerekei iránti rajongás motiválja. Legnagyobb bűne általában épp a túlszeretés, így, ha nagy ritkán magára gondol elsőként, azt már önmagában filmre született ötletként értékelik a műfaj alkotói. Humorral szolgálhatnak például olyan jelenetek, amelyekben a főszereplő inkább szórakozni megy a pelenkázás helyett, elfelejtve uzsonnát csomagolni a gyereknek dolgozni rohan, vagy akár laza viszonyba kezd egy fiatalabb partnerrel. Ezek egy apától talán szóra sem lennének érdemesek, egy anyától látva azonban egy film fő konfliktusaként is képesek szolgálni. Hogy ez mennyire elég a valódi szórakozáshoz, az olyan kérdés, amelyre A teszt sem tud pozitív eredményt adni.

Annie az ötvenes évei elején járó nő, akinek az élete kizárólag négy gyereke körül forog: mindez sajnos meglehetősen kontraproduktív a család szemében, mindenkinek elege van ugyanis a kiégett, kontrollmániás anyából, annyira, hogy amikor a szemétből előbukkan egy pozitív terhességi teszt, senki sem meri magára vállalni. Miközben Annie próbálja kinyomozni, kié lehet, olyan családi titkokra bukkan, amelyek ráébresztik, hogy gyerekei számára nem az, akire nekik szükségük van – sőt magát is évek óta cserben hagyja.

Egy vígjátéknak felróni, hogy könnyed, olyan, mint egy anya szemére vetni, hogy aggódó: mindkettőnek ez a dolga, a mértéket azonban érdemes tartani, különben több kárt okoz, mint hasznot. Emmanuel Poulain-Arnaud filmje módjával szórakoztató, és már csak becsülendő önkritikára valló, kurta játékideje miatt sem sűrűn jut eszünkbe az órát nézegetni közben, de mélységét és jelentőségét tekintve leginkább egy vígjátéksorozat évadfináléjához lehetne hasonlítani: nem rossz, de tudjuk, hogy csupán egy kattintásra vagyunk a következő ugyanilyentől.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2023/05 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15803