KEZDŐLAP KERESÉS LAPOZÓ FÓRUM LINKTÁR KAPCSOLAT IMPRESSZUM
 

GYORSKERESÉS:

  >>Bejelentkezés

RÉSZLETES KERESÉS

LAPOZÓ

HÍREK
ELŐFIZETÉS
GYIK/FAQ
ARCHÍVUM
FRISS SZÁM

BLOG

 








 P a r t n e r e i n k : 





 T á m o g a t ó k : 

NKA

Üdvözöljük a Filmvilág honlapján!

Friss számunkból – 2022/11
JEAN-LUC GODARD
Báron György: „A mítosz nyelvét értem jobban”. Beszélgetés Boldizsár Ildikóval
Godard MOZI
Ádám Péter: Kufliverzum a köbön. Beszélgetés Dániel Andrással és Jurik Kristóffal
François Truffaut levele Jean-Luc Godard-hoz

MAGYAR MŰHELY
Varga Zoltán: Palack az özönvízben. M Tóth Éva animációs filmjei
Soós Tamás Dénes: „Hol voltál aznap? ”. Beszélgetés Köbli Norberttel
Gyöngyösi Lilla: „Kit hívsz, ha összeomlik a világ? ” Beszélgetés Grosan Cristinával

A TÖRTÉNELEM ÖRVÉNYÉBEN
Pápai Zsolt: Náci nirvánák. A nemzetiszocializmus filmmelodrámái – 1. rész
Árva Márton: Évezredek szemtanúja. Alberto Breccia – H. G. Oesterheld: Mort Cinder
Pauló-Varga Ákos: Túl a vörös vonalon. Beszélgetés Tarik Salehhel
Gyöngyösi Lilla: A metál és a Korán. Tarik Saleh: Fiú a mennyből
Huber Zoltán: Csillaghullás. David O. Russell: Amszterdam

ÚJ RAJ
Kovács Kata: Egy szemlélődő filmes. Michelangelo Frammartino

ARCHÍVUMOK TITKAI
Barkóczi Janka: Elveszett filmtörténet. Eltűnt filmek nyomában
Barkóczi Janka: „A némafilm önmagát falta fel”. Beszélgetés Kurutz Mártonnal

KÖNYV
Murai András: Öngyógyító napló. Ingmar Bergman: Munkanapló I-II.
Csantavéri Júlia: Magyarországról Itáliába és vissza. Pintér Judit: Mesterek és hazák

FESZTIVÁL
Baski Sándor: Kicsi, de erős. Miskolc – CineFest
Huber Zoltán: Szélesedő spektrumok. Toronto

KRITIKA
Vajda Judit: Szerelmes biciklisták. Lukas Dhont: Közel
Schreiber András: Helycserés támadás. François Ozon: Peter von Kant
Nevelős Zoltán: Éljen a szinkron! Csapó András: Magyar hangja…
Déri Zsolt: Maestro. Giuseppe Tornatore: Ennio Morricone

MOZI

STREAMLINE MOZI

PAPÍRMOZI




Egy szám ára csak 490 Ft!
Előfizetéssel csak 395 Ft!




Cikkajánló
Bori Erzsébet: Itt lapátol a kommunista párt! (1995/01)

Az egykor Berlinnek nevezett romhalmaz közepébe szúrt táblán olvassuk a büszke feliratot. 1946 van, nem létezik még az NDK, sem a fal, legfeljebb a lapátolók titkos terveiben.

A Népmozi (Volkskino) című filmet látjuk, amatőr filmezők felvételeit a negyvenes évektől az utolsó utáni pillanatig, a két Németország újraegyesüléséig. Közben lepereg 50 év, az NDK véget érni nem akaró hétköznapjaival. Mit rögzítenek ezek az amatőrök? Javarészt rendszersemleges, időtlen történéseket: születést, esküvőt, keresztelőt, játszó gyerekeket, nyaralást, az első napot az iskolában, ahová irdatlan nagyságú bőségszarukkal vonulnak a német kisdiákok. Évszázadok óta ismétlődő események végtelen unalmát árasztják ezek a képek, valami megátalkodott konokságot, a mindennapi ember kizökkenthetetlen, csökött szokásait. Odakint háború van, falat húznak, lapátol a kommunista párt, erőszakosan folyik az új világ építése, felállnak a nehézhengerművek, amik az új embert lesznek hivatva – nem ám kikovácsolni, manufakturális módszerekkel, hanem futószalagon érkező formákba sajtolni, tömegméretekben. Az emberanyag ezalatt otthon lapít, születésnapi tortát süt, zoknit stoppol, karácsonyfát díszít, sakkozik a gyerekkel. Május elsején pedig kivonul, ’46-tól ’89-ig minden áldott évben táblát ragad, alakzatba rendeződik, élőképet formáz, és arccal a dísztribün felé végigmasírozik a kijelölt útvonalon. Megadva a császárnak, ami a császáré zászlót bont, aztán kiáll a sorból, falnak támasztja Walter Ulbrich képét és sört bont. (Azok a csatos üvegek!) Ezeréves mozdulattal a keze fejével törli meg a száját. Ezek vannak filmről filmre, egymásba folyó hosszú éveken át, s csak valamikor a hatvanas évek végén, a lehangoló hetvenes években kezdjük észlelni, hogy mégsem lapátolt hiába a kommunista párt. Feltalálva a végső megoldást jelentő öntőforma: a kocka. A nagyipari méretekben gyártható kocka alakú lakás és közlekedési eszköz. Nem kényszerítik bele az embereket, hanem kívánatossá teszik számukra. Nem drága pénzért adják – a nép még azt hinné, hogy a saját munkájával szerezte. A lakótelepi panelotthonhoz meg a Trabanthoz – melyek szürkévé teszik a hatvanas évekre kiszínesedő amatőr felvételeket – kiutalással lehet hozzájutni, több-kevesebb várakozás és jó magaviselet alapján....

[tovább...]

 
Cikkek kommentjei
Szerző, cím, évfolyamlegfrissebb 
1. Melocco Miklós: Képhalmaz 1979/10 (1 komment)2020-02-08 18:50
2. Gelencsér Gábor: Psyché 2017/09 (1 komment)2019-01-08 22:46
3. Báron György: Poppy és Scottie autóba ül 2008/12 (1 komment)2018-08-31 09:01
4. Schubert Gusztáv: Mizz Bronti segít 1998/10 (1 komment)2018-07-15 18:09
5. Kelecsényi László: És akkor a Psota… 2016/05 (1 komment)2018-04-29 20:40