Fellini valamikor Az édes élet készítése közben ismerkedett meg Ernest Bernhardt jungiánus analitikussal, aki nem messze lakott tőle Rómában, és aki bevezette őt Carl Gustav Jung gondolatvilágába. Fellini ekkor ébredt rá, hogy álmai, látomásai, képzelgései, egész „zavaros” világa – amelyben nem tudni pontosan, mi minek a megfelelője, mi szimbolikus, és ami az, mit szimbolizál, amelyben a dolgoknak, alakoknak nem egy szerkezetben van helyük, hanem önmagukban – műveinek nem gyengesége, hanem ereje....