A cím tulajdonképpen arra utal, hogy a kisjátékfilm egyetlen műfaji meghatározója a hossza. Pontosabban a „nem nagyjátékfilmnyi” méret. S azután mindjárt kifordítani gondoltam a szóösszetételt, megkockáztatva, hogy ez a rövid, novellányi megszólalás ugyanakkor sokkal szabadabb, izgalmasabb lehet, hiszen a nagy mozit mindig is szinte reménytelenül gúzsba kötötték a konvenciók. A címből kihallatszó halvány pejoráló zönge viszont már nagyon konkrétan arról a közel húsz kisjátékfilmről állít valamit, amelyek az idei szemlén félönálló (a dokumentumfilmek mellé rendelt) minőségben szerepeltek, sőt versenyeztek. S melyekből az ember szívesen olvasott volna ki mindenféle választ, mindenféle fontosnak gondolt kérdésére....