|
Üdvözöljük a Filmvilág honlapján!
Friss számunkból 2025/06 |
MAGYAR MOZIK
Gelencsér Gábor: Mesél a mozi. Film a (magyar) filmben
Fekete Tamás: A vetítőgépek lázadása. Mozigépészek a filmvásznon
Cinema Paradiso, Filmvilág (A szerkesztők moziélményei)
Antal Nimród: A mozi a templomod
AZ IDŐ SODRÁBAN
Czirják Pál: Szabadságot adni a nézőnek. Miguel Gomes: Grand Tour
Stőhr Lóránt: Dzsungelmélyi találkozások. Apichatpong Weerasethakul dzsungelfilmjei
Keller Mirella: Lassú napok. A slow cinema két arca
Markója Csilla: Az aréna méretű golyók. Cinema Niche: Albert Serra: Afternoons of Solitude
MESÉK FELNŐTTEKNEK
Havassy Gergely: Műfajképlettár a rémlomgyárhoz. A Végső állomás-filmek fejlődéstana
Sándor Anna: Hol szorít az üvegcipő. Hamupipőke-mesék
Klág Dávid: Hosszú hétvége. Trey Edward Shults: Hurry Up Tomorrow
FESZTIVÁL
Vincze Teréz: Felejthető mesterművek. 26. Jeonju Nemzetközi Filmfesztivál
Buzsik Krisztina: Szorongok, tehát vagyok. 17. Kecskeméti Animációs Film Fesztivál
Varga Zoltán: Negyven szál gyertya. Beszélgetés Mikulás Ferenccel
Mozgókép-szemle
FILMMÚLT
Ádám Péter: Gyilkos vágyak. Truffaut és a téboly
Kovács Marcell: Megtörtént események alapján. Yves Boisset 1939-2025
FILM/REGÉNY
Varró Attila: Búbánat, szép arc. Jó reggelt, búbánat!-filmek
SOROZAT
Greff András: Galaktikus lobogónkat fényes szelek fújják. Tony Gilroy: Andor
FILM/ZENE
Déri Zsolt: Fekete üstökös. Sly Lives! aka The Burden Of Black Genius
KRITIKA
Kiss Dalma: A kanadai, aki dombra ment fel és hegyről jött le. Sophie Deraspe: Pásztorok
Rudas Dóra: Tárgytalanná váló tárgyiasítás. Gia Coppola: Az utolsó táncosnő
Polák Zsóka: Prága hollywoodi tavasza. Jiří Mádl: Rádió
Vajda Judit: Aki a pokolra kíván jutni. Banai Tibor Péter: Purgatórium
Kolozsi László: Helyek történetekkel. Csizmadia Attila – Sipos Bence – Molvay Norbert: Romokból
FILMIO
MOZI
STREAMLINE MOZI
PAPÍRMOZI
Egy szám ára csak 980 Ft!
Előfizetéssel csak 900 Ft!
|
 |
Cikkajánló |
Bikácsy Gergely: Lumière vonatán (1995/01)
Nem csak Honegger írhat mozdony-szimfóniát. Tudós filmtörténészek szerint a vonatot Lumière dokumentuma után az amerikai film „találta fel” 1903-ban, A nagy vonatrablással. A magam vonataira én másként emlékszem.
Ismeretlen pályaudvarok füstjéből furcsa árnyak gomolyognak elő. És hangok is. „Pocsóngi, pocsóngi...” (Lengyel helyesírással természetesen: Poci±gi). Bámészan hallgatta egy nemzedék első külföldi útján a lengyel pályaudvarok hangszóróinak dallamos nazálisát. A nazálisan dallamos szóval sokan először Kawalerowicz filmjében ismerkedtünk meg, és ejtett rabul a filmben felcsendült szomorkás zenei futam, mely a legvégén kíséri a hősnő, Lucyna Winnicka útját a kiürülő tengerparti pályaudvaron, már nappal, napfényben: az Éjszakai vonat sokféle rejtelmes hangulata játszott dallamában. Vonatutunk véget ért, anélkül, hogy a dolgok megoldódtak volna.... [tovább...]
|
|
 |