KEZDŐLAP KERESÉS LAPOZÓ FÓRUM LINKTÁR KAPCSOLAT IMPRESSZUM
 

GYORSKERESÉS:

  >>Bejelentkezés

RÉSZLETES KERESÉS

LAPOZÓ

HÍREK
ELŐFIZETÉS
GYIK/FAQ
ARCHÍVUM
FRISS SZÁM

BLOG

 








 P a r t n e r e i n k : 





 T á m o g a t ó k : 

NKA NFI MMA

Üdvözöljük a Filmvilág honlapján!

Friss számunkból – 2023/05
MAGYAR MŰHELY
Szekfü András: Álombrigádtól Angyali üdvözletig. Beszélgetés Jeles Andrással
Pauló-Varga Ákos: Előítélet-spirál. Császi Ádám:Háromezer számozott darab
Bazsányi Sándor: Saját nyelv? Kárpáti György Mór: Saját erdő
Varga Zoltán: Közönségből közösség. Beszélgetés Bárdos Ferenccel

REBELLIS RENDEZŐK
Lénárt András: Az utolsó spanyol bástya. Carlos Saura 1932 – 2023
Gervai András: Amerika felfedezése. Michael Moore, a „provokátor”

KÉPREGÉNY-LEGENDÁK
Szép Eszter: Ajtók szabad terekbe. Nick Sousanis: Unflattening

A ZSÁNER TÜKRÉBEN
Rudas Dóra: A fantázia elidegeníthetetlensége. LMBT a kortárs rajzfilmekben
Benke Attila: Ördög bújt beléjük. Kortárs amerikai démonhorrorok
Huber Zoltán: Tükörjátékok. Hasonmás-filmek

VIDEÓJÁTÉK/FILM
Beregi Tamás: Mario és a varázslók. D&D és Super Mario adaptációk
Mosolygó Miklós: Kamera által pixelesen. A videójáték-adaptációk története – 1. rész

ELFELEJTETT ŐSÖK ÁRNYAI
Kiss Dalma: Keserédes nosztalgia. Joan Micklin Silver

FESZTIVÁL
Gyürke Kata: A hétköznapok misztériuma. Berlin
Boronyák Rita: Az észt álom. Észt filmhét

ARCHÍVUMOK TITKAI
Barkóczi Janka: Néma jéghegyek. A filmrestaurálás kihívásai

FILM/ZENE
Schubert Gusztáv: Zseni a futószalagnál. Rózsa Miklós: Kettős élet; Hubai Gergely: Zene: Miklós Rózsa
Déri Zsolt: Hatról az ötre. Scott Neustadter – Michael H. Weber: Daisy Jones & The Six

KRITIKA
Varró Attila: Öntudatfilm. Ari Aster: Amitől félünk
Kránicz Bence: A Paradicsom fantomja. Albert Serra: Pacifiction
Baski Sándor: Ahogy azt a kaszkadőr elképzeli. Chad Stahelski: John Wick: 4. felvonás
Navarrai Mészáros Márton: Érzelmek iskolája. Szövényi-Lux Balázs: Az első kettő

FILMIO

MOZI

STREAMLINE MOZI

PAPÍRMOZI




Egy szám ára csak 680 Ft!
Előfizetéssel csak 600 Ft!




Cikkajánló
Simó György: A szikla (1996/08)

Kevés gátlás várható olyan filmesektől, akik ilyen címmel indítják szomorú útjára történetüket. A mű nem is okoz csalódást: kilencvenperces rövid élete alatt minden felrobban benne, ami csak felrobbanhat, beleértve Alcatraz műemlékfellegű szigetét is. Szolid, másodvonalbeli akciómozihoz illően lopnak össze mindenféle motívumokat, van benne végtelen hosszú lövöldözés és direktben a szívbe küldött injekció à la Ponyvaregény, lassítás és lövés előtt résnyire húzott szem à la hongkongiak, lángtenger elől a tengerbemenekülés à la van Damme és mások, hogy csak a leggyakoribbakat említsük. Az alaptörténet jól ismert: vegyifegyverekkel kielégítően ellátott zsoldoscsapat keríti hatalmába Alcatraz szigetét, vele a legendás börtönt és az épp ott üdülő turistákat. Érdekes vonás, hogy vezetőjük, egy élvonalbeli tábornok és többszörös hős (Vietnam, Korea, Öböl-háború) kifejezetten szimpatikus a forgatókönyv íróinak, s a filmbeli elnök is meleg szavakkal emlékezik meg arról, milyen tragikus, hogy igazságérzete ebbe a kalandba sodorta ezt a remek katonát. A kiváló ember azért szállta meg a szigetet, hogy az Öböl-háborúban végkielégítést nem kapott társainak kizsarolja a jogos pénzt. A vegyibombát igazán nem is akarja ledobni, és csak nagy lelki tusák árán képes lemészároltatni a rátörő FBI kommandó színe-javát. Mentségére legyen mondva, azok ettől boldognak látszanak: az ilyen nintendo-filmekben két elkötelezett patrióta puskabubus szembenállása jelenti az amerikai hazafisággal járó morális dilemmák csúcsát. A főszereplők mégsem ők, hanem a terroristákat megfékező, egyre színtelenebb Nicholas Cage (ál-rinyás, ál-gyáva vegyifegyverszakértő) és társa, Sean Connery, aki ma már csak olyan szerepeket vállal el, melyekben csont nélkül kidomborodhatnak jellemének túlvilági eredetű vonásai. Ezúttal az ügynöke elnézett egy apró részletet a szövegkönyvben: az isteni Sean ugyan Arisztotelészt idéz, szabadulóművész és szuperügynök, ám egy félmondat szerint, J. Edgar Hoover-nek, az FBI közel negyven éven át uralkodó igazgatójának egykori jobbkezét alakítja, akit az FBI későbbi igazgatója életfogytig börtönbe zárva próbál eltüntetni a világ elől. Különleges értékét az adja, hogy mikrofilmen őrzi Hoover összes titkát. Noha a film várhatóan nem kerül majd be a NAT ajánlott anyagai közé, azt azért érdemes pontosítani: Hoover valószínűleg a világ legundorítóbb amerikaija volt, a valóságban jobbkezét Clyde Tolsonnak hívták, aki egy szarházi bérenc volt, és egy kinőtt James Bond. Egyszersmind az amúgy homofób Hoover élettársa is néhány évtizeden át. Tartok tőle, ha ezt 007 Connery tudta volna, visszaadta volna az amúgy nekivalóan sablonos szerepet....

[tovább...]

 
Cikkek kommentjei
Szerző, cím, évfolyamlegfrissebb 
1. Melocco Miklós: Képhalmaz 1979/10 (1 komment)2020-02-08 18:50
2. Gelencsér Gábor: Psyché 2017/09 (1 komment)2019-01-08 22:46
3. Báron György: Poppy és Scottie autóba ül 2008/12 (1 komment)2018-08-31 09:01
4. Schubert Gusztáv: Mizz Bronti segít 1998/10 (1 komment)2018-07-15 18:09
5. Kelecsényi László: És akkor a Psota… 2016/05 (1 komment)2018-04-29 20:40