Vágvölgyi B. András: Amerikai mitológiák (2000/12)
Esetlegesség is meg reprezentativitás is van abban, mit játszik egy filmfesztivál egyik adott kategóriájában. A Titanic filmjelenlét Szép Újvilág című szekciója az Európában most legfrissebbnek számító, mondjuk így, újabb „független” amerikai filmes termést reprezentálta. Az évtized elején, közepén nagy nimbusz övezte az amerikai „független” filmet, ám ez a kategória mára mintha megfakult volna, határai is elasztikussá váltak. Három éve, Tokióban, a Sundance Intézet ott szokásos producerszemináriumán jártam, a nyugati parti vendégek nyüszítése fürdőházi alkalmazottak visításához volt hasonlatos: az amerikai független film válságba jutott, az „indie” cégek a nagy stúdiók strómanjai, külföldről jön a pénz az amerikai függetleneknek, az amerikai pénzek az angol nyelvű külföld (angol, ír, auszi, kanadai) filmcégein keresztül folynak vissza, nincs is olyan, hogy független film, egyáltalán mit is jelent az?! Esetleg néhány szingli zseni a jó amerikai hagyomány szerint magányos váteszként harcolja hősi harcát a Studio-Molochhal. Ezenközben a kilencvenes évek egyik legfontosabb filmes kulcsszava nyilvánvalóan az „amerikai független film” volt, némely valóban zseniális alkotása otthon és külföldön nemcsak kritikai elismerést, de közönségsikert is hozott. Aztán lassan négy éve, ha akarom a csúcs-, de a mélypont is mindenképp: Billy Cristal jópofizott az 1997-es Oscar-kiosztón, hogy az „indie-filmek” átvették a hatalmat, „kik ezek az emberek?”, aztán Anthony Minghella Az angol betege is függetlennek minősült, és besepert egy csomó kategóriadíjat. Az ilyesmit nehéz megúszni. Definíciós kérdéssé vált, mi is az a független film, és szinte biztos vagyok benne, hogy nagyon rövid időn belül lesz egy új buzz word, ami átveszi a megfáradt terminus technicus helyét. Egyelőre kis rossz érzéssel használjuk még a bejáratott kifejezést, közben pedig azt látjuk, hogy tapogatózás van, útkeresési periódus, utálatos és el koptatott szavak ezek is, de: globalizálódó filmgyártás; európai producerek, ázsiai rendezők és sztárok is csinálják azt a típusú filmet, amit még nemrég is (három mondattal korábban) amerikai független filmnek hívtunk.... [tovább...]
|