KEZDŐLAP KERESÉS LAPOZÓ FÓRUM LINKTÁR KAPCSOLAT IMPRESSZUM
 

GYORSKERESÉS:

  >>Bejelentkezés

RÉSZLETES KERESÉS

LAPOZÓ

HÍREK
ELŐFIZETÉS
GYIK/FAQ
ARCHÍVUM
FRISS SZÁM

BLOG

 








 P a r t n e r e i n k : 





 T á m o g a t ó k : 

NKA

Üdvözöljük a Filmvilág honlapján!

Friss számunkból – 2017/01


VILÁGFELFORDULÁS
Gyenge Zsolt: A halál oka: Kapitalizmus. Ken Loach: Én, Daniel Blake
Schubert Gusztáv: Mennyei felfordulás. Paolo Sorrentino: Az ifjú pápa
Géczi Zoltán: Fehéren izzó gyűlölet. Amerikai szélsőségesek
Baski Sándor: Buborékok és barikádok. Közélet a világhálón
Varró Attila: Árvák a sztrádán. Amerikai road movie-k

MAGYAR KRIMI
Sepsi László: Dögkeselyűk. Új magyar bűnfilmek
Kránicz Bence: Ezer jagelló. Kovalik József: Cop Mortem
Schreiber András: A testület nyomoz A Kádár-kori krimi
Csiger Ádám: Itt élni totál szívás. Dyga Zsombor – Mátyássy Áron: Aranyélet – II. évad
Vajda Judit: A mozdony füstje. Kamondi Zoltán: Halj már meg!

MAGYAR MŰHELY
Morsányi Bernadett: Fekete sors. Beszélgetés Vranik Rolanddal

A KÉP MESTEREI
Ádám Péter: „Kamera vállon, fény semmi” Raoul Coutard 1924-2016

ÚJ RAJ
Forgács Iván: Esőfelhő New Yorktól Szkopjéig. Milcso Mancsevszki játékfilmjei
Pethő Réka: A naplóírás művészete. Xavier Dolan: Ez csak a világ vége
Jankovics Márton: Keresztkérdések az iskolapadban. Kirill Szerebrennyikov: Mártírok

ANIMÁCIÓ
Varga Zoltán: Törött teknőcpáncél alatt. Michael Dudok de Wit: Vörös teknős
Orosz Annaida: A komfortzóna határán. Anilogue 2016

FESZTIVÁL
Pörös Géza: Az idő tükröződései. Gdynia
Horeczky Krisztina: A reményről. Verzió
Vincze Teréz: A törölt busani vonat. Busan

KÖNYV
Barkóczi Janka: Kettős látás. Gelencsér Gábor: Váratlan perspektívák
Kolozsi László: Filmrendszer-gazda. Varga Balázs: Filmrendszerváltozások

KRITIKA
Szalkai Réka: Vivaldi után szabadon Damien Chazell: Kaliforniai álom
Varró Attila: Lázadók a Lázadók között. Gareth Edwards: Zsivány Egyes: Egy Star Wars történet

MOZI

DVD

PAPÍRMOZI




Egy szám ára csak 490 Ft!
Előfizetéssel csak 395 Ft!




Cikkajánló
Schubert Gusztáv: A vérnősző angyal (1995/01)

Oliver Stone új munkája alighanem nálunk is az év botrányfilmje lesz. Minden esélye megvan rá: véres és kegyetlen a történet, amit elbeszél, és sokkolóan szuggesztív, ahogy elmeséli. A Született gyilkosok főhősei Mickey és Mallory, ámokfutó szerelmesek, akik röpke három hét alatt ötvenkét embert küldtek rossz- vagy épp jókedvükben a másvilágra. Legtöbbjüket Magnummal, késsel, villával intézik el, ahogy rendes tömeggyilkosokhoz illik, csak Mallory szüleinél adódott némi eltérés a mass-murder etikettől, a rosszarcú (és még rosszabb modorú) atyával emelőrúd végez, majd az akváriumba fojtogatják, az örökkön káráló tyúkanyóval pedig égő benzin, de hát minden kezdet nehéz. Ami utána jön, gyors és elegáns munka, arról igazán nem tehetnek, hogy annyi minden gusztustalanság van egy porhüvelybe belezsúfolva, ami alkalomadtán kisprickol meg kitüremkedik. „A gyilkosság tiszta” – hogy Mickey Knox-ot idézzük. Már ha az ember tömeggyilkos. A sorozatgyilkosok kevésbé pedánsak. Az egy másik pálya, más az indíték, másféle a gusztus: ott kimondottan a belsőség a fontos, és bizony hasfelmetszés, trancsírozás, emberevés közben nehéz rendet tartani. Szóval nem kell a hivatásos és önkéntes cenzoroknak a patakvéren felháborodni, láttunk már rosszabbat is, példának okáért legutóbb A bárányok hallgatnak mészárszékét. Sőt olvastunk is: a 90-es évekbeli Amerika legnagyobb irodalmi botrányát kavaró regénye (Bret Easton Ellis: Amerikai psycho) épp most jelent meg nálunk. Hőse egy tökéletes úriember, egy snájdig Wall Street-i bankfiú, aki hajléktalanok legyilkolásával kezdi, majd alkalmi szeretőinek megkínzásával és miszlikbe aprításával folytatja sorozatgyilkosi pályafutását. Míg be nem teljesedik rajta a logikus drámai végkifejlet: emberevésre adja magát. Nem sok öröme lesz benne, nem tud főzni. Nem vicc! Szépirodalom. Ha talán nem is annyira nagy regény, mint amennyire hosszú. Én legalábbis a szerző és a gyilkos minden bonctani leleménye ellenére kissé(?) untam. Na ja, már játékmackóim belső titkai sem érdekeltek. Igaz, csöves Philips–Pajtás rádiónkat, már kimúlta után, mégiscsak kibeleztem, de sorozatgyilkosi, műszerészi karrierem ezzel aztán meg is szakadt, zavart, hogy csak szétszerelni tudtam, összerakni nem. Persze jól emlékszem az álszent indítékra: „majd megjavítom”. Szóval kellő időben elgondolkodhattam az okain is tán: minden hasfelmetsző ezt akarja, „megjavítani”. Mindenekelőtt saját elrontott, kudarcos életét, de ha már nekikezdett, rögtön az egész elrontott világot. Megkísérli kimetszeni belőle a „rosszat”: a szajhákat (Hasfelmetsző Jack), a nőket (Ted Bundy, Edward Gein), a homoszexuálisokat (John Gacy, Jeffrey Dahmer), a politikusokat (mint a Taxisofőrtől inspirált Hinckley). Továbbá immár nagyban játszva a zsidókat, a szerbeket, a horvátokat, a kommunistákat, a szabadelvűeket, a keresztényeket, a muzulmánokat, egyáltalán – és ez a tömeggyilkos igazi hivatása – az embereket....

[tovább...]

 
Cikkek kommentjei
Szerző, cím, évfolyamlegfrissebb 
1. Fekete Ibolya: Anyám és más futóbolondok a családból 2011/08 (1 komment)2016-01-29 20:50
2. Fáber András: Közeledések 1990/09 (1 komment)2015-04-18 08:09
3. Ádám Péter: A tükör bosszúja 2006/12 (1 komment)2015-02-24 17:46
4. Kolozsi László: Humor, hidegvérrel 2007/03 (1 komment)2015-02-20 18:03
5. Koltai Ágnes: Itt a szabadság! 1991/03 (1 komment)2014-12-08 13:36