KEZDŐLAP KERESÉS LAPOZÓ FÓRUM LINKTÁR KAPCSOLAT IMPRESSZUM
 

GYORSKERESÉS:

  >>Bejelentkezés

RÉSZLETES KERESÉS

LAPOZÓ

HÍREK
ELŐFIZETÉS
GYIK/FAQ
ARCHÍVUM
FRISS SZÁM

BLOG

 








 P a r t n e r e i n k : 





 T á m o g a t ó k : 

NKA

Üdvözöljük a Filmvilág honlapján!

Friss számunkból – 2020/08

MAGYAR MŰHELY
Szilágyi Ákos: „Túl nagy szavakat ne! ” Létay Veráról
Kovács Bálint: A rendszerből törölve. Hol vannak a magyar filmek a kamaszlányokról?
Schubert Gusztáv: Tékozló fiúk és lányok. Beszélgetés Dombrovszky Lindával
Parádi Orsolya: Mossa kezeit. Dombrovszky Linda: Pilátus

FILMTÖRTÉNET NŐNEMBEN
Schreiber András: Mégis, kinek az egyenjogúsága. Margarethe von Trotta és a német nőmozgalom
Vincze Teréz: Filmiskola kizárólag női oktatókkal. Mark Cousins: Women Make Film
Kelecsényi László: BB avagy az ellopott tükörkép. Egyfelvonásos

NŐI KÉPEK
Pethő Réka: Értékrend és hatalom Gileádban. Margaret Atwood: A szolgálólány meséje
Herczeg Zsófia: Nők útjai a megváltásig. Animáció nőnemben
Kovács Kata: Közös sebek. Képregény-legendák: Alison Bechdel: Fun Home

ÚJ RAJ
Jordi Leila: Mágikus neorealizmus. Alice Rohrwacher
Pernecker Dávid: Boldog, hogy itt lehet. Tig Notaro

NEMEK HARCA
Varró Attila: Rémálmok csapdájában. Női bűnfilmek – 1. rész
Roboz Gábor: Kétes elégtétel. Ausztrál bosszúfilmek
Déri Zsolt: Problémás csajok. Női punkfilmek Amerikából

KÖNYV
Schubert Gusztáv: „Eredeti példány”. Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások 2.

TELEVÍZIÓ
Alföldi Nóra: A női lét elviselhetetlen könnyűsége Dahvi Waller: Mrs. America
A bűn vonzereje Az HBO „true crime” dokumentumfilmjei

KRITIKA
Margitházi Beja: Termodinamika, szabályok nélkül. Pablo Larraín: Ema
Vajda Judit: A Pásztor az én uram. Małgorzata Szumowska: A másik bárány

STREAMLINE MOZI
Kálovics Dalma: Macska/lány. Junichi Sato – Tomotaka Shibayama: Muge

MOZI

DVD

PAPÍRMOZI




Egy szám ára csak 490 Ft!
Előfizetéssel csak 395 Ft!




Cikkajánló
Tóth András György: A film nyelvrokona (1996/07)

A franciák tudnak valamit. Talán szöget ütött a fejükbe, amit a világ első képregény-rajzolója, a Goethe által is magasztalt svájci Rodolphe Töpffer írt a képregényekről hatvan évvel a hetedik művészet és száztízzel a nyolcadik születése előtt: „A rajzok szöveg nélkül érthetetlenek lennének, a szöveg rajz nélkül nem jelentene semmit. Az egész egyfajta regényt alkot, amely már csak azért is eredeti, mert nem hasonlít semmilyen regényre” (1837). Ennél a definíciónál pontosabb igen, de lényegretörőbb azóta sem született. A képregény hányatott sorsára jellemző, hogy az 1960-as évekig kellett várni, mire Franciaországban végre felismerték a jelentőségét és a benne rejlő lehetőségeket. Gyorsan be is sorolták a számozott művészetek közé, de már befurakodott eléje a film és a televízió, így csak a kilences sorszámot kaphatta....

[tovább...]

 
Cikkek kommentjei
Szerző, cím, évfolyamlegfrissebb 
1. Melocco Miklós: Képhalmaz 1979/10 (1 komment)2020-02-08 19:50
2. Gelencsér Gábor: Psyché 2017/09 (1 komment)2019-01-08 23:46
3. Báron György: Poppy és Scottie autóba ül 2008/12 (1 komment)2018-08-31 11:01
4. Schubert Gusztáv: Mizz Bronti segít 1998/10 (1 komment)2018-07-15 20:09
5. Kelecsényi László: És akkor a Psota… 2016/05 (1 komment)2018-04-29 22:40