|
Üdvözöljük a Filmvilág honlapján!
Friss számunkból 2025/06 |
MAGYAR MOZIK
Gelencsér Gábor: Mesél a mozi. Film a (magyar) filmben
Fekete Tamás: A vetítőgépek lázadása. Mozigépészek a filmvásznon
Cinema Paradiso, Filmvilág (A szerkesztők moziélményei)
Antal Nimród: A mozi a templomod
AZ IDŐ SODRÁBAN
Czirják Pál: Szabadságot adni a nézőnek. Miguel Gomes: Grand Tour
Stőhr Lóránt: Dzsungelmélyi találkozások. Apichatpong Weerasethakul dzsungelfilmjei
Keller Mirella: Lassú napok. A slow cinema két arca
Markója Csilla: Az aréna méretű golyók. Cinema Niche: Albert Serra: Afternoons of Solitude
MESÉK FELNŐTTEKNEK
Havassy Gergely: Műfajképlettár a rémlomgyárhoz. A Végső állomás-filmek fejlődéstana
Sándor Anna: Hol szorít az üvegcipő. Hamupipőke-mesék
Klág Dávid: Hosszú hétvége. Trey Edward Shults: Hurry Up Tomorrow
FESZTIVÁL
Vincze Teréz: Felejthető mesterművek. 26. Jeonju Nemzetközi Filmfesztivál
Buzsik Krisztina: Szorongok, tehát vagyok. 17. Kecskeméti Animációs Film Fesztivál
Varga Zoltán: Negyven szál gyertya. Beszélgetés Mikulás Ferenccel
Mozgókép-szemle
FILMMÚLT
Ádám Péter: Gyilkos vágyak. Truffaut és a téboly
Kovács Marcell: Megtörtént események alapján. Yves Boisset 1939-2025
FILM/REGÉNY
Varró Attila: Búbánat, szép arc. Jó reggelt, búbánat!-filmek
SOROZAT
Greff András: Galaktikus lobogónkat fényes szelek fújják. Tony Gilroy: Andor
FILM/ZENE
Déri Zsolt: Fekete üstökös. Sly Lives! aka The Burden Of Black Genius
KRITIKA
Kiss Dalma: A kanadai, aki dombra ment fel és hegyről jött le. Sophie Deraspe: Pásztorok
Rudas Dóra: Tárgytalanná váló tárgyiasítás. Gia Coppola: Az utolsó táncosnő
Polák Zsóka: Prága hollywoodi tavasza. Jiří Mádl: Rádió
Vajda Judit: Aki a pokolra kíván jutni. Banai Tibor Péter: Purgatórium
Kolozsi László: Helyek történetekkel. Csizmadia Attila – Sipos Bence – Molvay Norbert: Romokból
FILMIO
MOZI
STREAMLINE MOZI
PAPÍRMOZI
Egy szám ára csak 980 Ft!
Előfizetéssel csak 900 Ft!
|
 |
Cikkajánló |
Takács Ferenc: Mrs. Parker és az ördögi kör (1996/03)
Robert Altman produkciójában és a jelek szerint Robert Altman stílusának igézetében készítette el Alan Rudolph (Altman régi munkatársa) az eposzi terjedelmű munkát Dorothy Parkerről, századunk amerikai irodalmának és irodalmi-művészeti életének színes, érdekes és sok tekintetben jelképes sorsú és működésű alakjáról. „Mrs. Parker” – mert Dorothy Rothschild első férje után kapott nevét haláláig használta, s szerette, ha mindenki így szólítja – a húszas évek gyermeke volt, a szesztilalom és a dzsesszkorszak nevelte íróvá. A film is ezt a világot idézi fel igazi „altmanos” részletezéssel, a végtelenségig pontosan. Ám az életesség, a rögtönzés látszatát keltő ravasz ál-terjengősséggel: hosszú-hosszú jelenetsorok taglalják a húszas évek New York-i bohéméletét, az Algonquin Hotel hatalmas kerek asztalát, s a körötte „ördögi kört” alkotó újságírók, kritikusok reménybeli film- és drámaírók szellemes társalgását, finomabb és durvább marakodásait és persze kusza szerelmi viszonyait is.... [tovább...]
|
|
 |