KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/október
• Bikácsy Gergely: A kések és a formák Zuhanás Hitchcockkal
• N. N.: Hitchcockról a Filmvilágban
• Koltai Ágnes: A bűn története Krimi magyar módra
• Schubert Gusztáv: Madárkák és kalitkák Beszélgetés Böszörményi Gézával
• Sipos Júlia: Városszéli filmesek A Kőbányai Amatőrfilm Stúdióban
• Létay Vera: Az összergasztott tányér A Hold kegyeltjei
• Ciment Michel: A tárgyak eltörnek és elkopnak Beszélgetés Otar Joszelianival
• Lukácsy Sándor: Zártkörű pokol Swann szerelme
• N. N.: Proust – filmen
FESZTIVÁL
• Fáber András: Egyének és társadalmak Karlovy Vary
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Lutra
• Reményi József Tamás: A nyugodt Nap éve
• Hirsch Tibor: Lenni vagy nem lenni
• Báron György: Break 2.
• Vida János: A befejezetlen játszma
• Schreiber László: Szerelem és galambok
• Kabai József: Sólyomasszony
• Vida János: Foglalkozása: mesterlövész
• Máté J. György: Minőségi csere
• Kabai József: A tangóharmonikás ember
• Kovács Ágnes: Féktelenül
• Faragó Zsuzsa: Törvényes esküvő
TELEVÍZÓ
• Buda Béla: A sorselemző sorsa Potréfilm Szondi Lipótról
KÖNYV
• Báron György: Aki filmművészetet álmodott
KRÓNIKA
• N. N.: Mindennap filmklub
• Erdély György: Erdély Miklós munkássága Olvasói levél
• Peternák Miklós: Erdély Miklós munkássága Olvasói levél
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Náci zombik

Alföldi Nóra

Dod sno – norvég, 2009. Rendezte: Tommy Wirkola. Szereplők: Vegar Hoel, Stig Frode Henriksen, Charlotte Frogner. Forgalmazó: Cinetel. 90 perc.

 

Legyen akár élénkpiros artériás, vagy barnásvörös vénás vér – a folyékony szövet a hóval érintkezve rózsaszínes trutymóvá fakul és elveszti hagyományos, zsigeri borzalmakat kiváltó attraktivitását, a meseszép síparadicsomi tájak tehát csak első blikkre tűnnek kiváló kontrasztokat szülő horrorhelyszíneknek. A norvég Tommy Wirkolának azonban ez az utolsó problémája, Náci zombik című pajkos kis horror-komédiája látványos bizonyítéka kiváló ízlésének, trendérzékenységének, zsánerbeli jártasságának, és nem utolsó sorban anatómiai ismereteinek. Igaz, mindez nem a semmiből pattant elő, a skandináv horror évek óta az egyik legnépszerűbb északi importcikk az IKEA után, s bár a nemzetközi vizeken abszolút győzelmet kivívó Engedj be! éppenséggel svéd fennhatóság alatt készült, a norvég testvérek kevésbé rendhagyó – síelő-, snowboardozó-, erdőjáró-csoportok balszerencsés kirándulásairól regélő – tempós slasherei (Cold Prey I–II; Manhunt) is szép internacionális sikereket tudhatnak magukénak.

A Náci zombik bekapcsolódik a trendbe, a belsőség-orgia alanya egy maroknyi, a civilizációtól távoli hófödte hegycsúcson víkendező orvostanhallgató, kiket a direktor minimális fals-riogatás után menten az egyenruhás hörgő zombik kezére ad, hogy aztán a karaktereik főbb jellemvonásai csontig csupaszítva táruljanak fel a néző előtt. Wirkola nem válogat, részrehajlás és mindenféle sorrend nélkül, alaposan kidolgozott, tempós vérfürdők közepette tünteti el a vászonról szereplőit, eközben intelligens utalásokat nyársal az anyagba, mellesleg félvállról kidolgoz egy újszerű zombi-tipológiát, melyet bölcsen hazájának történelmi hátteréből eredeztet. A címszereplő monstrumok a II. világháború idején a környéket náci terror alatt tartó kincsvadász zombik, akiket nem is a mérhetetlen fogyasztási mánia, hanem nyugtalanító múltjuk átkozott lejárt szavatosságú, agyatlan gyilkológép hoz létre. Ahol az új szabályok hibázhatnának, Wirkola ügyesen korrigál; nem hagy időt arra, hogy az ellentmondások lelepleződjenek, sőt az igen népszerű náci okkultizmus tematikáját is mellőzi a matériából – amennyire lehet, megmarad a splatter-realizmusnál. Filmje ennek ellenére tökéletesen kerek egész, legnagyobb érdeme a precízen felépített sokk-taktika és végtelenül abszurd fekete humor – makulátlan náci-exploitation, az egyenruhája azonban jóval csinosabb, mint 30 évvel ez előtti hadtársaié.

Extrák: Előzetes és képgaléria.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/03 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10119