KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/június
POSTA
• Ács Miklós: Kedves Filmvilág!

• Dániel Ferenc: Mister Úriember A Hitchcock-kennel
SOROZATGYILKOSOK
• Varga Zoltán: Rémület-kommersz A pszichológus szemével

• Bikácsy Gergely: Zazie, a kívülálló Louis Malle lidércfényei
• Ardai Zoltán: Sweet Movie Niagara kanális
• Fábry Sándor: Ödi-papi A hús
1895–1995
• Schubert Gusztáv: Lassított lónézés Székely Bertalan, az ősfilmes
• Beke László: 16 kocka igazság
• Székely Bertalan: A mozgás hogyan látszik?

• Lajta Gábor: A film újra meg újra A moziról beszél: El Kazovszkij
MAGYAR FILM
• Ozsda Erika: Főiskolai legenda Tanítványok Szőllősy Éváról
ANIMÁCIÓ
• Antal István: Donald kacsa magyar hangja Beszélgetés Michael Alexander Mehlmann-nal
KRITIKA
• Marton László Távolodó: Rock-bizarr David Bowie és a marsbéli pókok
• Hegyi Gyula: Magyar mártírium Lefegyverzett ellenséges erők I–II.; Magyar nők a Gulágon I.
• Békés Pál: A pinty hallgat A csalás gyönyöre
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Hirsch Tibor: Bosun! Greenaway-jegyzetek
• Kelemen Sándor: Berkes Ildikó: Kurosawa Akira
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: My Girl (Az első szerelem)
• Hegyi Gyula: Grand Canyon
• Koltai Ágnes: Az Oroszország Ház
• Mattesz Mónika: Őrült szafari
• Turcsányi Sándor: Coming out
• Sárközi Dezső: Tini nindzsa teknőcök II.
• Asbóth Emil: A prosti

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Élned kell!

Barna Márta

Igencsak steril környezetben, zömmel egy erdei gödörben feszült lélektani párbaj folyik apa és fia között. A második világháború utolsó napjaiban a nácizmus eszméivel jócskán beoltott tizenöt éves Wolfgang a frontra készül. Apja nem engedi gyermekét a biztos halálba, éjszaka erőszakkal elhurcolja a közeli erdőbe. Küzdelmük tipikus patthelyzetben oldódik meg. A megtérés ára az apa halála.

A furcsa környezet némileg árt a történet hitelének. Lehetséges, hogy maximum félnapi járóföldre a falutól legalább egy hét elteljen, míg a Hitlerjugend-csapat megtalálja a rejtőzködőket, bár körözési parancsot adtak ki ellenük? Persze a háború végi káoszra sok minden ráfogható. Kétségtelenül zavaró viszont a film meglehetősen iskolás nyelvezete. Didaktikus módszernek tűnt az örökösen fölbukkanó sakktábla a játszma szimbólumaként. A rokonszenvesen szűkszavú jelenetek képi világa erősen túlkomponált. Az arcra, kézre figyelő közelképek szűnni nem akaró sorozata rontja az egyébként is kissé mesterkélt alaphelyzet természetes tónusait.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/10 40. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7695