KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/június
KRÓNIKA
• N. N.: Brouhaha Movie Fesztivál, június 10–19.

• Kovács András Bálint: Minden idők... Aranypolgár
• Bikácsy Gergely: A csecsemő nagykorúsága Orson és Othello
• Király Jenő: Amerikai kéjcirkusz Összehasonlitó szexuálesztétika
• Gelencsér Gábor: Kameratöltőkolt Fiatal francia filmesek
• Molnár Gál Péter: Esti lázak Francia vígjátékok
TELEVÍZÓ
• Tillmann József A.: Az idő hírarca Mozgóképújság
• Sneé Péter: Pimasz tévé Beszélgetés a Pesty Fekete Doboz Kft. tulajdonosaival
ANIMÁCIÓ
• Kovásznai György: Candide, a rajzfilmhős Műhelynapló
KRITIKA
• Békés Pál: „És akkor... és akkor... és akkor...” Forster és a film
• Forgách András: Lapok egy filmből James Ivory: Howards End
• Kozma György: Miért Alaszkába? Arizonai álmodozók
• Ardai Zoltán: Loeb itt járt Tom Kalin: Ájulás
• Schubert Gusztáv: Vakvarjúcska Szabó Ildikó: Gyerekgyilkosságok
• Gelencsér Gábor: Nyomtalanul Tóth Eszter: Nyomkereső
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: The Wanderers
• Békés Pál: Facérok
• Turcsányi Sándor: Káin ébredése
• Békés Pál: Halhatatlan szerelem
• Fáber András: Életben maradtak
• Turcsányi Sándor: A kéz, amely a bölcsőt ringatja
• Barotányi Zoltán: Hiába futsz
• Sárközi Dezső: Fenegyerekek
• Tamás Amaryllis: Hanta-palinta

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

2001: Űrodüsszeia

Szabó Adrienn

2001: A Space Odyssey – amerikai, 1968. Rendezte: Stanley Kubrick. Szereplők: Keir Dullea, Gary Lockwood, Leonard Rossiter. Forgalmazó: Warner Bros. 149 perc.

A sci-fi „keresztapjaként” számon tartott 2001: Űrodüsszeia nem csak témájával és formanyelvével jelölt ki határpontot a filmtörténetben, de a tér-idő élményét is addig nem tapasztalt dimenzióba emelte. Legfontosabb tematikai újítása az volt, hogy első ízben ábrázolta ember és intelligens gépe ambivalens viszonyát, azt a problémát, amely a műfaj későbbi darabjainak kulcsproblémája lett. Formanyelvében pedig – többek között – azzal hozott újat, hogy fő célját, a nézőnek a meditáció és a pszichedelikus élmények territóriumába utaztatását egy komplett absztrakt filmnek a cselekménybe építésével kísérelte meg, ami szabályos istenkísértést jelentett a hollywoodi iparban: a nevezetes Csillagkapu-jelenet az egyetemes filmtörténet egyik legnagyobb hatású szekvenciája lett.

A 2001: Űrodüsszeia Blu-ray-kiadásának extracsomagja audiokommentárt, fél tucat kisfilmet, egy hosszabb dokut, valamint terjedelmes interjúanyagot tartalmaz. A két főszereplő, Keir Dullea és Gary Lockwood közreműködésével készült audiokommentár nem túlságosan mély gondolatokkal teli, de érdekes kulisszatitkokat közöl, csakúgy, mint a Channel Four háromnegyed órás dokumentumfilmje, amelyből olyan kérdésekre kapunk választ, mint hogy honnan érkezett a hárommillió évet átívelő grafikai montázs ötlete (a combcsontról az űrhajóra vágás a bevezető rész végén), milyen leleménnyel oldották meg a lebegő toll felvételét (ez a jelenet még reprodukálásra is kerül) vagy kinek az ötlete volt HAL szájról olvasásának képessége. A kisfilmek közül a Kubrick vállán állva: 2001 öröksége nem különösebben izgalmas (Új-Hollywood krémje és Roger Ebert tiszteleg a „rendezők rendezője” előtt), az mindenesetre érdekes megállapítás, miszerint a 2001 volt az első sci-fi, amit komolyan vettek a nézők. Az űrutazás ábrázolásának úttörő jellegét, a technikai jóslatok érvényességét tárgyalja a 2001 próféciája című rövidfilm, míg a Mi van odaát?-ban Keir Dullea és Arthur C. Clarke az egyedül vagyunk-e az univerzumban dilemmáját feszegeti. Egy további – korabeli – doku a film készítésének technikai hátteréről szól (Mi rejtőzik a jövő mögött?). A kisfilmek közül a film látványvilágát bemutató a legizgalmasabb (2001: Trükkök és látványtervek), ebben egyrészt a vizuális effektusok élő legendája, Douglas Trumbull beavat a Csillagkapu-szekvencia készítésének rejtelmeibe, másrészt láthatunk egy kollázst a René Magritte és Chesley Bonestell világát idéző díszlettervekről. Sajnos, az extrákhoz csak angol, lengyel és kínai felirat van a korongon.

A lemez legbecsesebb „extrája”: a film meseszép, tűéles, kristálytiszta képe és az 5.1-es hang. Ha van film, mely a gyűjteménybe kívánkozik, akkor az Kubrick mesterműve. A zseni félelme, miszerint a legrémítőbb tény nem a világegyetem ellenségessége, hanem a közömbössége, a 2001-re biztosan nem érvényes tétel: a mai napig megkerülhetetlen alkotás.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/05 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12237