KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/október
KRÓNIKA
• (X) : Magyarország új svájci filmeken Cross-Over / Kereszteződések
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tatár György: Az igaz apokrif Simon mágus eltemetett tudása
• Kornis Mihály: Pont éppen soha Simon mágus

• Forgách András: Ó, Cocteau Egy dilettáns tükrei
• Gelencsér Gábor: Fecseg a mély Az ősz meséje
• Pápai Zsolt: Hollywood Dr. Frankensteinje Tim Burton, a rémmesemondó
• N. N.: Tim Burton filmjei
• Varró Attila: Kolorádó-bogarak South Park
• Schubert Gusztáv: Ecce Homér A Simpson-család
MÉDIA
• Bori Erzsébet: Vizesblokk, agymosás Magyar reklám
• Zachar Balázs: Az áruvédjegy művészete Beszélgetés a reklámról
• Hungler Tímea: A test angyala Fitness-videók

• Ágfalvi Attila: Jövőnk digitális tájképei Perspektíva: Vetített távlatok
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Eltévedt leopárdok Locarno
KRITIKA
• Bérczes László: Mozimese Közel a szerelemhez
• Csejdy András: Megér egy mesét Henry Fool
LÁTTUK MÉG
• Tóth András György: Quasimodo 2000
• Báron György: Anyósom
• Turcsányi Sándor: Sztárom a párom
• Zsidai Péter: Az átok
• Hungler Tímea: Bigyó felügyelő
• Halász Tamás: Diszkópatkányok
• Köves Gábor: A tábornok lánya
• Varró Attila: A 13. harcos
KÖNYV
• Györffy Miklós: Önarckép – szavakban Wim Wenders: Írások, beszélgetések
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Égi többszörös

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Eszkimó asszony fázik/Xantus János kisfilmjei

Pápai Zsolt

Magyar, 1983. Rendezte: Xantus János. Szereplők: Méhes Marietta, Boguslaw Linda, Lukáts Andor, Víg Mihály, Magyar Péter. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 111 perc.

Magyarországon kevés rendező kezdte a karrierjét ígéretesebben, mint Xantus János, aki előbb főiskolai vizsgamunkáival babonázta meg a tanárait (Werther élete; És így s eképp tovább), aztán a BBS-ben készült kisfilmjeiben (Diorissimo; Női kezekben) már egyenesen trendet diktált, és egyik előkészítője lett a nyolcvanas évek legeredetibb és legmeghökkentőbb irányzatának. Az úgynevezett új-érzékenység szembe ment a magyar film fősodrával: a Diorissimo és a Női kezekben a stilizációs technikáival (a valóságot felülfestő színeivel); bizarr és szürreális világával; továbbá a műfajiság megszüntetve megidézésével (a thriller, a horror, sőt alkalmasint a burleszk és a katasztrófafilm elemeinek felvillantásával) kapcsolódott az egyetemes filmben mutatkozó posztmodern törekvésekhez. Xantus úgy játszott bennük képpel és történettel, mintha mindig ezt csinálta volna, és közben – szintén a játék jegyében – folyamatosan provokálta a befogadót egy kvázi „mélyebb” jelentés ígéretével. Titokfejtésre hívta a nézőt, de közben rendre el is lehetetlenített minden ilyen jellegű próbálkozást.

A debütáló nagyjátékfilmjéhez részben a Diorissimo és a Női kezekben, részben pedig a mesteri főiskolai munka, az És így s eképp tovább (a magyar filmtörténet egyik gyöngyszeme: az igaz barátság himnusza) szolgált inspirációul. No és persze a korszak alternatív zenei kultúrája, illetve annak egyik tündöklő zenekara, a Trabant elnevezésű formáció, amelynek a dalai a történet szerves részét képezik: értelmezik és kommentálják az eseményeket.

Az Eszkimó asszony fázik az ekkor virágzó francia újromantika (a Besson, Beineix, Carax nevével fémjelzett irányzat) filmjeivel ápol szoros rokonságot: melodráma keretbe helyezett leépülés-történet, középpontban egy jómódú családból származó, sikeres koncertzongoristával, aki karrierjét és életvitelét is feladja akkor, amikor találkozik egy különös vamppal, a korántsem számító pókasszonyként feltűnő, inkább önmaga számára is rejtélyes fiatal lánnyal. Az Eszkimó asszonyban mindenki rosszul érzi magát (a figurák jellemzően egységesen elvágyódnak valahova máshova, mint ahol éppen vannak), de Xantus ezt az alapérzületet nem fájdalmas szomorúsággal, hanem mérsékelt sztoicizmussal mutatja be. A zárójelenetben viszont óvatosan tónust vált, és ennek meg is van az eredménye: gombóc marad a gyomorban.

Extrák: Gellért Gábor beszélgetése Xantus Jánossal; halláskárosult-felirat; angol felirat. A lemez éke a három kisfilm: a Diorissimo, a Női kezekben és az És így s eképp tovább. Az első kettő digitálisan felújítva szerepel a lemezen, az Eképp tovább minősége viszont gyengébb: ismerve a Filmarchívum munkatársainak lelkiismeretességét, nyilván az optimális technikai feltételek hiánya miatt ilyen állapotú a film. De ezzel együtt nagy esemény a megjelenése.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/03 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10550