KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schauschitz Attila: „Vannak még mesék e világon” Kiállítás Eggerth Mártáról a Collegium Hungaricumban

• Schubert Gusztáv: Lobogónk, Széchenyi Bereményi Géza: A Hídember
• Mihancsik Zsófia: A leggyengébb láncszemek Beszélgetés A Hídemberről Erdődy Gábor és Gerő András történésszel
• Szilágyi Ákos: Hajrá, oroszok! Történelmi kultuszfilmek
• Kovács István: Lengyelország filmkosztümben Nemzeti klasszikusok
• Fehérvári Tamás: Képtudat és önismeret Beszélgetés a Bibó breviáriumról
VÁROSVÍZIÓK
• Hirsch Tibor: Vészkijáratok Jancsó Budapestje
• Andor Tamás: Vedlik a város Budapest operatőrszemmel

• Gelencsér Gábor: A test filmje Művészet és pornográfia
• Varró Attila: Russ-modor Amerikai szexklasszikusok
• Turcsányi Sándor: Félreérthetetlen testhelyzetek Tévéerotika
• Zachar Balázs: Mese felnőtteknek Beszélgetés Kovács „Kovi” Istvánnal
• Molnár Gál Péter: Főúr, kérek egy táncost! Billy Wilder
• N. N.: Billy Wilder filmjei
• Turcsányi Sándor: Menzelmezben Jan Hřebejk
• Nemes Gyula: Történelem a konyhából Beszélgetés Jan Hřebejkkel
• Kemény György: Film, színház, Madách Szikora János: Az ember tragédiája
• Csont András: Egy kalandor tényfékező Cartier-Bresson fotói
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A tetszhalott kínai horgász esete Sára Júlia: Egérút
DVD
• Pápai Zsolt: Sírfelirat John Ford: Aki megölte Liberty Valance-t
FILMZENE
• Csont András: A zongoristák pokla Michael Haneke: A zongoratanárnő
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Monte Cristo grófja
• Ádám Péter: 8 nő
• Pápai Zsolt: Traffic
• Ádám Péter: Vidocq
• Nevelős Zoltán: A hálószobában
• Bikácsy Gergely: Ez a szerelem
• Ágfalvi Attila: Barnie apró bosszúságai
• Hungler Tímea: Kate és Leopold
• Herpai Gergely: Skorpiókirály
• Kis Anna: Az esküvő

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Legmelegebb nap

Forgács Nóra Kinga

Humpday – amerikai, 2009. Rendezte és írta: Lynn Shelton. Kép: Benjamin Kasulke. Zene: Vince Smith. Szereplők: Mark Duplass (Ben),Joshua Leonard (Andrew), Alycia Delmore (Anna), Lynn Shelton (Monica), Trina Willard (Lily). Gyártó: Magnolia Pictures. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 94 perc.

Nem véletlen, hogy a Legmelegebb nap a 2009-es Sundance Filmfesztiválon és a New York Times hasábjain is sikert aratott: Lynn Shelton forgatókönyvíró-rendező-producer minimál költségvetésű buddymovie-ja két ma divatos mozgóképi tematikára, a kertvárosi Amerika kritikájára és a coming of age filmek problémafelvetéseire is reflektál, ráadásul úgy helyezi természetes megvilágításba háromfős szereplőgárdája problémáit, hogy közben valóban közel viszi azokat a nézőhöz is.

Anna és Ben fiatal házasok, akik a kertvárosi Amerika idilljében szépen haladnak előre a ház-autó-gyerek kijelölte ösvényen, és bár szexelni olykor túl fáradtak, nincs köztük olyan dialóg, melyben legalább kétszer el ne hangozna a kétes (valóság)értékű varázsige: szeretlek. Egy éjszaka közepén váratlanul toppan be életükbe Ben régi haverja, Andrew, aki poszt-hippi attitűdjével fenekestül forgatja fel a pár hétvégéjét, kimerítő érzelmi vihart kavarva az állóvízben. A kézikamerával felvett improvizációs jelenetek önmagukban nem túlzottan erősek, de a három ember egymáshoz és önmagához való viszonyának alakulása leköti a nézőt. A rögtönzés szabadjára engedi az amerikai szlenget és az életmódokat, értékrendeket, spirituális és művészi hadovákat tépázó (ön)iróniát. Hogy megszületik-e a művészi pornófilm, aminek ötlete egy dionüszoszi éjjelen a haverok fejében megfogant? E kérdés körüli bonyodalmak teszik próbára Anna és Ben kapcsolatát, Andrew és Ben énképét, az erre adott válasz azt üzeni: mire az ember pocakot ereszt, már kialakul személyiségének az a stabil szerkezete, ami bizony megszabja szabadsága határait, ám ezek a határok éppúgy fakadnak magából az emberből, mint a társadalmi elvárásokból.

A sok külvárosi életmódot sújtó kritika után üdítő észrevétel: az ember felnőtté érhet, ha az amerikai álom és a fehér kerítés mögött húzódó kétautós-családos hétköznapokban valódi értékeket is keres, amiket a pillanatnyi kitörési vágy megkérdőjelez ugyan, de végső soron mégis inkább hitelesít.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/01 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10026