KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró

• Lajta Gábor: Meglesni Johannes Vermeert Leány gyöngyfülbevalóval
• Varró Attila: Bundás Vénuszok Guido Crepax rajzmozija
• Géczi Zoltán: Maszkba fagyva David Mack: Kabuki
• Kovács Marcell: Éjszakai rohanás Frank Miller: Sin City
• Tóth András György: Francia vonal Bande dessinée
• Kemény György: Homo Duplex Magyar filmplakátok
• Bikácsy Gergely: Általános erekció Almodóvar ifjúsága
• Láng Judith Veronika: Pygmalion vágya Történetek az alvó szépekről
• Vincze Teréz: A vizek démonai Árnykép: Kim Ki-duk
• Karátson Gábor: Hangyák az ágon Tavasz, nyár, ősz, tél… és újra tavasz
• Pápai Zsolt: Hardcore vadnyugat Sam Peckinpah westernfilmjei
• Takács Ferenc: Tarts (újra) Nyugatnak! Fegyvertársak
KRITIKA
• Vaskó Péter: Nyócker, vagy amit akartok Rap, revü, Rómeó
• Zoltán Gábor: Nevelj magadnak hőst Barbárok a kapuk előtt
• Vágvölgyi B. András: Szuperhősök az Olümposzon Kill Bill 2.
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: 21 gramm
• Ádám Péter: Csak ön után
• Hungler Tímea: A rém
• Kis Anna: Szeress, ha mersz
• Pápai Zsolt: A titkos ablak
• Béres Dániel: A legtöbb ember Kínában él
• Mátyás Péter: Kőtutaj
• Vaskó Péter: Van Helsing
• Tornai Szabolcs: Datolya (Arab passió)

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Trespass

Barotányi Zoltán

Lángok üldözői, titkok hordozói – tűzoltók! Ki az, kinek nem dobban hatalmasat a szíve, ha meghallja a szirénák pokoli lármáját, s látja mint erőlködnek ezek a divatos-sisakos, bátor fickók, hogy mentsék, ami még a veres lángokból kimenthető. Eme képzetünk valószínűleg a nagy tévedések, misztifikációk („hamistudat”„létfelejtés”, miegyéb) körébe tartozik. Ím, érkezett egy bátor és felvilágosult ember, bizonyos Walter Hill, ki filmjével végre felnyitotta a Tudatlanság Setétjében Tévelygők kancsal szemeit. Műve lerántja a leplet némely tűzoltók bűnös üzelmeiről: a két protagonista selyma – valószínűleg az „inkább kárba vesszen, mint pocsékba” lelkesítő és feloldozó jelszavára hagyatkozván – még a lángok között sem átall zabrálni. A vidéki atyafiak – ah, rút romlás! – elszemtelenednek, skines vágytól űzetve a nagyvárosba tévednek, ami – minimum! – tragikai vétség. Legott feláll a két sportszerűtlen csapat: Parazita Ügyeskedők (tűzoltóink, plusz öreg, fekete csöves, mínusz túsz) illetve az Ügyeskedő Paraziták (helyi fekete gang: Ice T., Ice Cube, de a többi fickó is nagyon „cool”) – s mintanézőnkön mind inkább elhatalmasodik az érzés: a szereplők között feles számban képviseltetik magukat a gyengeelméjűek. Az apokaliptikus végjáték során a rossz csávók, akár a vásári bábjátékban, egymást mészárolják halomra – a hülyék ráfizetnek, pedig ők nem is vettek belépőt. Hát csak figyeljünk feleim, bámuljunk – elvégre moziban vagyunk! – s legott feltárul előttünk a létezés végső titka: az értelem ortopédiája.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/04 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1245