KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Forgács Iván: Oleg Jankovszkij (1944-2009)
VILÁGVÁLSÁGMOZI
• Mihancsik Zsófia: Legmodernebb idők Világválságmozi
• Géczi Zoltán: Aranypolgárok Pénzemberek az amerikai filmekben
• Vágvölgyi B. András: Bankrablók kora A Nagy Válság filmjei
MAGYAR MŰHELY
• Gorácz Anikó: Határátlépők A magyar dokumentumfilm új irányai
• Kolozsi László: Ezt már nem hiszem el Magyar áldokumentumfilmek
• Várkonyi Benedek: Kalandtúra a múltba Beszélgetés Szász János filmrendezővel
FRANCIA ÚJHULLÁM
• Ádám Péter: A Mozi az úr Nouvelle vague: filmiskolakerülők
• Báron György: Mozimánia Truffaut, a filmkritikus
TERMINÁTOR
• Klág Dávid: T-modell Terminátor 4.
• Bun Zoltán: Digitalizálódó világ-kép Terminátor kontra Terminátor
• N. N.: Terminátor-filmek
TELEVÍZÓ
• Schreiber András: Szemmagasság Marketing és a gyerekek
FESZTIVÁL
• Pintér Judit: Fesztivál a határon Trieszt
• Baski Sándor: Közös nevezők Udine
HATÁRSÁV
• Mundruczó Kornél: Pop-ikonok Corbijn-kiállítás
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Betegei vagyunk Aczél
• Barotányi Zoltán: Sötét oldal Szíven szúrt ország
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: Múltidők
MOZI
• Varró Attila: Engedj be
• Csillag Márton: Pokolba taszítva
• Vincze Teréz: Jumurta – Egy falusi temetés
• Alföldi Nóra: Coco Chanel
• Forgács Nóra Kinga: Moszkva, Belgium
• Klág Dávid: Rockhajó
• Baski Sándor: Másnaposok
• Sepsi László: Crank 2 – Magasfeszültség
• Vízer Balázs: Adventureland – Kalandpark
• Tüske Zsuzsanna: Excsajok szelleme
DVD
• Géczi Zoltán: Jackie Chan: A nagy balhé
• Alföldi Nóra: Rachel esküvője
• Kovács Marcell: A veszettek
• Varró Attila: Az áruló

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy mukkot se!

Bori Erzsébet

 

Marcus Mittermeier mert annyit, mit férfi merhet: megcsinálta A taxisofőr home video-változatát. De ez még nem minden: a Mux egyszersmind aktualizált Don Quijote- és germanizált Superman-történet is, humorral, horrorral, szexszel, magas- és tömegkulturális idézetekkel aláaknázva.

Mux, az egykori filozófushallgató harcba indul a modern Szodoma és Gomorra ellen. Magányos hősként kezdi, piti gyorshajtókat, bliccelőket, grafittiseket és járdára piszkító kutyák gazdáit füleli le. Felírja a delikvensek személyi adatait, majd megbírságolja őket. Nem a haszonszerzés motiválja, hanem a világjobbító szándék, s a dolog természetéből adódóan nem telik bele sok idő, hogy magasabb szintre lépjen. Egy akkora nagyváros, mint Berlin, tele van mindenféle rendű és rangú garázdákkal, szabálysértőkkel, bűnösökkel és bűnözőkkel. Mux előbb csak egy asszisztenst fogad maga elé, Gerd, a vérbeli lúzer – archetípusát tekintve Sancho Panza – személyében, aki videóra veszi a terepmunkát és nyilvántartást készít a vétkesekről. A statisztikák elemzése után Mux elégedetten állapítja meg, hogy a nagy többség hajlik a jóra, s csak tíz százalék a megátalkodott visszaeső. Velük már nem bánik kesztyűs kézzel (a büntetőexpedíciók kendőzetlen, Dogma-hű bemutatása igencsak naturális képsorokban jelentkezik, minek fényében némiképp meglepő, hogy a film – több fényes elismerés mellett – a gyermekzsüri díját is elnyerte hazájában), csontok törnek, elszabadulnak a testváladékok és néhány akaratlan haláleset is bekövetkezik, mintegy a „favágás” melléktermékeként.

A sztori egy pontján a film irányt vesz a médiakritika felé, hősünket ugyanis felkapja a sajtó, de ez a szálat az alkotók elejtik. Ahogy a többit is. Mux hadjárata eszkalálódik (valahogy úgy, mint a Veled is megtörténhetben), már rég az abszurdban járunk, s egyre inkább úgy tűnik, hogy a rendező nem találja a kiutat a filmből. Mintha nem tetszene neki az első befejezés, bedob egy új horgot: a két főszereplő kiszáll az országos méretűre duzzadt német feljelentő- hálózatból, és átteszi székhelyét Olaszországba. Az lenne ám a kihívás, megzabolázni a taljánokat! De ez már túl nagy falat egy amatőr igazságosztónak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8251