|
|
|
Láttuk mégVérvörösTamás Amaryllis
Zavarbaejtő film. Mint József Attila másfélmázsás „láttam a boldogságot”-meghatározása, vagy mint Pasolini zsigeri kegyetlenségű Salo-filmje. Szerelem- és fájdalomszakadékok filmje, lebilincselő bűndícséret. Gyönyörködés abban, ami életveszedelmes, kockázatos. Asszociációk buja sokszorossága a tébolyig. A Vérvörös a vágy filmje. A szerelem, mint iszonyatos, kizárólagos szenvedély, pusztító betegség, démoni megszállottság parázslik a Charles Boyer-rajongó trampli, a formaldehid illatú balzsamozó-tündér, a nimfomán ápolónő: Coral Fabre (Regina Orozco) és Nicolas Estrella (Daniel Gimenez Cacho), a spanyol álomlovag, egyúttal Boyer-hasonmás románcában, ki a nőben antik istennőt keres. („Szívügyekben az ember biztosra megy, nem találgat!”) A meglepetések botrányos filmje, előre ki nem számítható poénokkal sziporkázó blődli. Az ámokfutó pár eszelős melodrámája morbid, igazi mozi. Mintha a legjobb némafilmes, burleszkes hagyományokat ötvözné a klasszikus romantikus mesék falvédő-szövegeivel, majd váratlanul örkényi groteszkkel, mrozeki nihilizmussal.
Egy film, egy rendező, megszólal a saját hangján. 1996-ban Velencében díjazták a legjobb forgatókönyvet, zenét, díszletet, és a mexikói Oscar, azaz Ariel-zuhatag a színészi alakításokat is méltányolta. Az újabban filmek forgalmazását is magára vállaló Cirkogejzíresek - a fáma szerint - egy Mignon nevű underground moziban fedezték föl a Vérvöröst két esztendeje, s jó érzékkel csaptak le a hazai palettán eleddig ismeretlen izgalmakat kínáló alkotásra.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1906 átlag: 5.62 |
 |
|
|
|
