|
|
|
Mozi22 Jump Street – A túlkoros osztagSepsi László
22 Jump Street – amerikai, 2014. Rendezte: Phil Lord és
Christopher Miller. Írta: Michael Bacall, Jonah Hill és Rodney Rothman. Kép:
Barry Peterson. Zene: Mark Mothersbaugh. Szereplők: Channing Tatum (Jenko),
Jonah Hill (Schmidt), Ice Cube (Dickson), Jillian Bell (Mercedes). Gyártó:
Columbia Pictures / MGM. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 112 perc.
Az
újgenerációs buddy-komédiák (Pancser
police, Két kopper) közül két éve a 21
Jump Streetnek sikerült valódi vérfrissítést hozni a műfajba. Míg társai
megelégedtek azzal, hogy a nyolcvanas évek hagyományaival szemben nagymenő
zsarupárosok helyett nagyravágyó veszteseket emeltek főhősszerepbe, a
középiskolába visszaküldött zöldfülű jardok kalandjaiban – a lúzer-lét
felmagasztalásán túl – ötletesen olvadtak össze a gimi- és rendőrvígjátékok
alaptoposzai, a kicsapás/felfüggesztés rímpárjától a mindkét zsáner közegébe
illeszkedő típusfigurák (agyas dagi, lassúeszű szépfiú) dinamikus duójáig. Az
idei folytatás nem csupán képes megismételni mindazt, ami az előző részt
sikeressé tette – kezdve a Hill-Tatum-páros közti elvitathatatlan kémiával –,
de mindezt meglepően intelligens reflektáltsággal teszi. Miközben hőseinek
ezúttal egy főiskola újfent dizájnerdrogokkal kísérletezgető diákjai közé kell
beépülniük, a 22 Jump Street úgy
képes virágnyelven a folytatásfilmek kihívásairól beszélni – kitérve a nagyobb
költségvetés, illetve az ismételjünk-vagy-változtassunk örök dilemmáira –, hogy
eközben elkerüli a Sikoly-szériával
divatba hozott, leplezetlenül a filmszövegbe illesztett műfajelméleti traktákat.
A rendezőpáros ugyan megtalálja az első rész jellegzetes
motívumainak helyét a főiskolai közegben is (színjátszókör helyett slam poetry társaság, kémikus nerd-ök helyett focicsapat), és a film
gonosztevői újfent kissé súlytalanok, a 22
Jump Street eközben bőséggel csihol extra feszültséget és humorforrásokat a
sequel-logika állandó
idézőjelezésével. A harmadik epizód árnyékában Phil Lord és Christopher Miller
rendezők szolgai önkannibalizmus helyett felszabadultan játszanak a nézői
elvárásokkal, ezzel a nyári szezon talán legokosabb vígjátékát küldve a
mozivásznakra.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 278 átlag: 5.42 |
 |
|
|
|
