|
|
|
Láttuk mégAz egyetlenPápai Zsolt
A digitális korszak hajnalának akcióeposzai mind egyértelműbben jelzik a jövő útjait a tömegfilm-készítésben. Azon tendencia lassú izmosodását sugallják, mely a hús-vér színészek számítógép generálta hősökkel történő lecserélésével az emberi tényező teljes kiiktatását eredményezheti az alkotói folyamatból. Az akciószínészek egyre gyakrabban kerülnek kettős szerepbe, ami elbizonytalanodásuk kétségtelen bizonyítéka: egymagukban már erőtlennek találtatnak ahhoz, hogy becsábítsák a nézőket a mozikba, ezért – hol valami cselekményvezetési fortéllyal, hol pedig a dramaturgia megerőszakolásával – megsokszorozzák őket. Van Damme jó ideje alázza magát önmaga antagonistájaként (Dupla dinamit; Mindhalálig; A replikáns), de Schwarzenegger sem menekült meg ettől (A 6. napon).
Tendenciáról, nem pedig elszigetelt jelenségről van szó, hiszen rendre születnek a mozik, melyekben a hősnek önmagával megküzdve kell a világbékét biztosítania. Az egyetlen is ennek az útnak az egyik állomása. A film alternatív világok sokaságából álló univerzumba kalauzol, melyben az egyes planétákon mindenkinek van egy hasonmása. A szabályok ugyan tiltják az utazást a bolygók között, mégis akad valaki, aki kijátssza a törvényt, és bebarangolja a planétákat, hogy hasonmásait likvidálja, majd azok energiáit magához véve megsokszorozza erejét. A tét óriási, hiszen ha a rendbontó valamennyi alteregójával végez, az univerzum létét veszélyeztető hatalomra tehet szert. Az intergalaktikus rendőrség tehetetlen, és csak egyvalaki, az utolsó hasonmás fékezheti meg a felforgatót.
Az eddig egy játékfilmet (Végső állomás) forgatott James Wong rendező elsősorban a Mátrix cselekményére és vizuális forradalmára alapozott új munkájában, de elszámította magát. A trükkök a számítógépes játékokat idézik, a történet soványka, a legfájóbb azonban, hogy a főszereplő Jet Livel mit sem tud kezdeni a direktor. A martial art mozik tündöklő távol-keleti sztárját ritka képességei miatt hívták Hollywoodba évekkel ezelőtt, de amerikai filmjeiben épp azt nem mutathatja meg, amit a legjobban tud. Az egyetlenben sincs másként, hiszen az amúgy páratlan testkultúrával rendelkező Li a digitalizált jelenetek kisinasaként nemigen csilloghat. Bármennyire is két szerepben látható a színész, teljesítménye nem ad ki egy egészet. Kár érte.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1255 átlag: 5.54 |
 |
|
|
|
