KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

40 nap és 40 éjszaka

Pápai Zsolt

 

Az amerikai tinivígjátékok egy évtizede tartó sikerszériája mintha megszakadt volna az elmúlt évben. A tavalyi termés azt jelezte, hogy az alpári és vaskos gegekkel dolgozó filmek már alig képesek valami újat hozni (a Már megint egy dilis amcsi film címû paródia elkészülése beszédes tény), ezért a rendezõk a hagyományosabb szubzsánerekhez fordultak, hogy azokkal oltsák be a halódásnak indult mûfajt. A romantikus vígjáték tálcán kínálta magát: az olyan „szemérmesebb” produkciók, mint A tíz dolog, amit utálok benned vagy A csaj nem jár egyedül már e mûfaj részbeni ihletésére készültek.

A sztenderd tinikomédiákhoz hasonlóan 40 nap és 40 éjszaka sem egyéb, mint az amerikai testkultusz hamis dallammenetekkel teli himnusza, viszont nem az altáji humorral operáló darabokhoz tartozik, hanem fenti, a gusztustalanság ábrázolásában mértéktartóbb, és a romantikus vígjáték örökségét is vállaló vonulathoz sorolható. A film fókuszában a szexus generálta téboly áll: hõsünk szerelmi csalódása után a promiszkuitásba veti magát, ám hamarosan megcsömörlik ettõl, ezért papnak készülõ bátyja sugalmazására teljes önmegtartóztatást fogad a nagyböjt idejére. De mikor máskor jelenne meg a színen élete nagy szerelme, ha nem épp önként vállalt cölibátusának elsõ napjaiban?

A két évtizede tisztes iparosként boldoguló másodvonalbeli direktor, Michael Lehmann (Hudson Hawk; Vonzások és állatságok) jegyezte film inkább romantikus, mint vígjáték, bár végeredményben nem is olyan rossz a mérlege: a színészek önfeledten bohóckodnak az egyes pontokon sitcomba csúszó jelenetekben, és úgy tízpercenként elcsattan egy-két elevenebb poén is. Igaz, ezek legkevesebb, mint fele nem az alkotók, hanem a magyar fordító leleményességét dicséri.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/04 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2531