KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: „Big Zbig”

• Csejdy András: Renton rave-be ér Trainspotting
• Kövesdy Gábor: Az elveszett bizonytalanság Antonioni és Wenders
• Herskó János: Két végzős beszélget Főiskola, főiskola
• Mispál Attila: Két végzős beszélget Főiskola, főiskola
• Nádori Péter: Gran Turmismo Herskó-filmek
MAGYAR MŰHELY
• Bihari Ágnes: A történelem hátsóudvara Beszélgetés Fekete Ibolyával
OROSZ MÉDIA
• Szilágyi Ákos: Jelcinméker, Lebegyméker Virtuális Oroszország
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Csajvadék Égi manna
• Fábry Sándor: Jedi a koktélbárban Tévédizájn
• Antal István: Luxusnyomorúság Divattévé
MULTIMÉDIA
• Politzer Péter: Cinemanet
• Halápi Csaba: CD-ROM a moziban
VITA
• Kovács András Bálint: Közszolgálati reklám?
• György Péter: Félreértés és némi naivitás
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Házas ember ajtót nyit Érzékek iskolája
• Forgách András: Veszélytelen viszonyok Carrington
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: A kertben
• Csejdy András: Tommy
• Ardai Zoltán: August King utazása
• Barna György: A hírek szerelmesei
• Hungler Tímea: Végképp eltörölni
• Mátyás Péter: Mission: Impossible
• Tamás Amaryllis: Senki bolondja
• Bíró Péter: Sztriptíz
• Harmat György: Egykoron harcosok voltak

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Multimédia

CD-ROM a moziban

Halápi Csaba

Ezt az egész komputeres multimédiát nyilván azért találták ki, hogy a filmrajongóknak jó legyen. Mozgókép, zene, szöveg, adathegyek, keresztreferenciák. Nincs az a tízkötetes filmlexikon, amelyik versenyezni bírna egy jól összerakott CD-ROM-mal.

Nincs is, persze, de meg kell állapítanunk azt is, hogy multimédia bizonyos szempontból még mindig, hm, gyermekcipőben jár, nem beszélve otthoni számítógépeinkről, melyek egyes esetekben értetlenül állnak az újabb kiadású CD-k támasztotta követelmények előtt. Néha hiába írja azt a kísérőfüzet, hogy „cégünk terméke, az Ön által vásárolt izé kifejezetten a Windows ’95-re lett dizájnolva, ami persze nem jelenti azt, hogy amennyiben Ön oly szerencsétlen, hogy csupán Windows 3.1 van a gépén, akkor ne futna azon is jobban a tökéletesnél”: szúrópróbaszerű vizsgálataim mutatják, ez nem mindig szokott egészen így lenni. Kevés idegesítőbb dolog van az informatika világában annál, mint amikor rákattintasz a MOVIE CLIPS ikonra, és a remélt filmjelenet helyett valami akadozó, értelmezhetetlen kép-hangkatyvasz jelenik meg, amiből ki se lehet lépni, mert a géped annyira erőlködik, hogy rád már nem képes odafigyelni.

Négy, egymástól mind koncepcióban, mind kiállításban, mind minőségben jelentősen különböző, véletlenszerűen kiválasztott mozis CD-t összehasonlítva megállapítottam: a lehetőségeknek csak a CD és saját gépünk memória kapacitása, a szerkesztők kreativitása és a kiadó által jogdíjakra szánt pénzösszeg szabnak határt . A fantasztikus mozi száz éve (A Century of Fantastic Cinema ) ígéretes címet viselő kiadvány, mely azonban keserű csalódást jelentett nekem: az egyetlen mozgókép akkor kerül belőle elő, amikor rákattintunk a pattogatott kukorica ikonjára (és kapunk egy stanecli – na mit – pattogatott kukoricát). Amúgy nincs benne szó a fantasztikus filmek száz évéről, csak néhány kora klasszikusról és az ötvenes évek B-filmjeiről, meg bónusznak a Csillagok háborújáról. A filmeket korabeli plakátjaik jelenítik meg a képernyőn, az újabbak esetében meg lehet hallgatni az eredeti reklámszöveget is, plusz életrajzok, nagyjából ennyi. Az egyes számú tanulság: akkor igazi a mozgókép, ha mozog.

De B-filmekkel lehet sokkal jobban is szórakozni: a brit PC Guide folyóirat májusi számhoz ragasztott CD-vel, melynek fő attrakciója az Éjféli moziőrület (Midnight Movie Madness). Az 50-60-70-es évek éjszakai autósmozijainak slágereiből válogató idióta-ironikus hangvételű lemez minden filmből tud egy rövid klippet, hozzá adatokat, egy nagyon hülye kvízjátékot, egyéb szellemességeket. A nagyon kevés pénzből készült 50-es évekbeli horrorfilmek szörnyei igen-igen mulatságosak, végre megértettem, miért kedvelt sportja dekadens amerikai értelmiségnek a B-filmek iránt rajongás. (És igen: a legelső klipben ZsaZsa Gábor a főszereplő, mint a Vénusz bolygó királynője.) Kettes számú tanulság: a CD ROM-nak sem árt, ha a forma és a stílus passzol a tartalomhoz.

Lássunk egy hazai medvét, az Interaktív Video Magazin 1996/1-es számát, mely az Irisz Kft produktuma. Az IVM kifejezetten jól megcsinált, információgazdag CD, nem csupán a videógyűjtők spéci igényeire van figyelemmel, de azokra nagyon, s – talán mert hazai termék – azokra is gondol, kiknél nem többmilliós ketyere futtatja a lemezt: szép gesztus, hogy egy kattintással csökkenthető a videóablak mérete ami a gyengébb gépeken, mint tudjuk, gyakran megmenti a képminőséget. Van az IVM-ben videófilm-katalógus, filmbemutatók, tesztek (kamerák, képmagnók), teljesen átfogó James Bond-monográfia, válogatás a VM cikkeiből, VM-archívum, hírek, infók, és mindösszesen két óra mozgókép. Szóval a harmadik tanulság: minden lehet, csak akarni kell.

Az IVM árának nagyjából négyszereséért lehet hozzájutni, de annál minden bizonnyal többször több pénzből készült a legismertebb mozis lemez, a Microsoft által évről-évre felújított Cinemania. Tömény Hollywood, siker, pénz, csillogás, nem nagyon sok – húsz – klip, de azok igazi nagyágyúkból (Délidő, Elfújta a szél, Csillagok háborúja, Keresztapa, satöbbi), további klasszikus párbeszédrészletek, állóképek, a leghíresebb zenei témák. 19346 film adatai, színészek, rendezők, operatőrök adatbázisa, minden filmről ismertető, egy vagy több kritika. A nagy mennyiségű adathoz alkalmazott részletes keresőszolgáltatás: egy pillanat alatt kideríthető hogy tizenhét olyan film szerepel a lemezen, melyek címében szerepel a „... átka” („Curse of...”) kifejezés, s ahogy ezek közül négyet a legalacsonyabb osztályzattal, egy csillaggal látott el Leonard Matlin, míg a maximális négy csillaggal egyet sem például. Vagy hogy az életrajzi részben szereplő hét magyar rendező közül a filmek között csak Szabó István művei találhatóak meg, s hogy a Mephisto három, a Bizalom pedig három és fél csillagot kapott. A Cinemania – erősen amerikai hangsúlyú – filmlexikon és gyűjtőknek segítséget nyújtó guide egyszerre, méltó Hollywood profizmusághoz és megalomániájához is. A befejező tanulság: a CD-ROM, ha nem sajnálják belőle az anyagot, bizony kenterbe veri a nyomtatott lexikonokat. Színesebb, izgalmasabb, jobban használható, a képek tényleg mozognak, a hangok tényleg szólnak, kis helyen elfér és nem tépi szét a gyerek. A többi a szerzők invencióján és komputerünk memóriáján múlik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/09 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=357