KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A katona és az elefánt

Dávid Tibor

A második világháború végén a szovjet csapatok már Berlin felé közelednek, amikor a katonák egy elefántra bukkannak. A jámbor ormányosról kiderül, hogy jereváni illetőségű, s ezért a tábornok utasítást ad hazaszállítására. Kísérőnek egy Gasparjan nevű örmény katonát jelölnek ki. Gasparjan hangos méltatlankodással veszi tudomásul, hogy Berlint nélküle foglalják el. Elkeseredésénél már csak az elefánt nagyobb. A hazafelé vezető úton hősünk az elefánt mértéktelen étvágyának köszönhetően számtalan bonyodalomba keveredik. A terebélyes négylábú jellembeli fogyatékosságaival – Gasparjan szerint – már csak falubeli szomszédja tudna vetekedni. A film alapötlete tehát vérbő filmvígjátékot ígér, s hogy ez a vége után is csak ígéret marad, az a forgatókönyv kidolgozatlanságának és annak következménye, hogy a rendező két kacagás közé háborús drámát próbált beszorítani. A főszereplő Frunze Mrktcsjan kiváló színészi játéka miatt érdemes megnézni a filmet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/08 38. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7763