KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Kortárs Összművészeti Fesztivál 31. Filmművészeti Nyári Egyetem, Eger, 2005. július 23-29.

• Bori Erzsébet: Cigányutak Roma-dokumentum
• Örkény Antal: Cigány film vagy roma film? Dallastól a Nyóckerig
• Varró Szilvia: Romák a képernyőn Sötét hírek
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Táncórák és ütlegek Böszörményi és a cenzúra
• Muhi Klára: Hogy fut ki alólunk egy világ Beszélgetés Gyarmathy Líviával
• Hungler Tímea: Nem vagyunk szentek Beszélgetés Gárdos Péterrel

• Pápai Zsolt: Mozgókép-kalligráfia Martin Scorsese portréjához
• Kubiszyn Viktor: Bekattanva Taxisofőr
KULTUSZMOZI
• Géczi Zoltán: Rémálom luxuskivitelben Sin City
• Kovács Marcell: Bűnös városok A Gotham–Sin City tengely
• Kubiszyn Viktor: A repülés művészete Galaxis útikalauz stopposoknak
• Köllő Killa: Címszavak a világmindenségből Útikalauz-változatok
TITANIC
• Varró Attila: Elveszett ártatlanság Titanic: anime a fedélzeten
• Vágvölgyi B. András: Ex Oriente: luxus

• Trosin Alekszandr: A gödörből Orosz filmipar
FESZTIVÁL
• Schreiber András: A függetlenfilmezés diszkrét bája Székesfehérvár
DVD
• Gelencsér Gábor: Persona grata Bergman-filmek DVD-n

• Bíró Yvette: Bergman tánca Sarabande
KRITIKA
• Kolozsi László: Egészség-ügy Üvegfal
• Kárpáti György: Dupla dogma Még egy csók
LÁTTUK MÉG
• Vaskó Péter: Pofonok földje
• Bori Erzsébet: Testvéred feleségét…
• Köves Gábor: A Richard Nixon-merénylet
• Földes András: Edukators
• Köves Gábor: Boogeyman
• Vajda Judit: Tangó és tulipán
• Vízer Balázs: Mennyei királyság
• Kárpáti György: Zöld határ
• Pápai Zsolt: Hitler titkárnője

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kultuszmozi

A Gotham–Sin City tengely

Bűnös városok

Kovács Marcell

A noir-képregények nyúzott hősei visszaköltöznek a moziba.

 

A képregények első bűnüldözői, a sármos Dick Tracy, a titokzatos Spirit, vagy Dashiell Hammett X-9-es ügynöke még a korai comics-éra komikus modorában vívták harcukat az alvilág ellen. Később, a szuperhősök tömeges megjelenésével a gonosztevők is veszedelmesebbé váltak, de a fiatal olvasóközönségre tekintettel mindig a színes ruhás őrangyalok kerekedtek felül.

A hetvenes években a szabadulóművészből először muzsikussá, majd újító képregényművésszé lett Jim Steranko pop-artos–pszichedelikus képei beárnyékolták a történetek kötelező optimizmusát. A már tényleg regénynyi terjedelmű Red Tide rendhagyó módon hosszabb szövegekkel kísért képsorozatban mesélte el Chandlerre keresztelt magánnyomozójának sötét kalandjait. Steranko árnyéklabirintusa Frank Miller Sin Cityjének elsőszámú ihletője. Miller az a szerző, akinek a mai angolszász tömegképregény a legsötétebb tónusokat köszönheti. Először Daredevilből faragott nyúzott noir-figurát, majd a kifáradás jeleit mutató szuperhős-műfajnak új lökést adó The dark knight returnsben az öreg Batmant megszállott önbíráskodóként állította újra csatasorba. Ez a zord – de nem humortalan – hangvétel jellemzi a Sötét Lovag ábrázolását azóta is, Tim Burton sötét mozimeséiben, Bruce Timm elegánsan noiros rajzfilmjeiben és a DC Kiadó újabb és újabb képregénysorozataiban egyaránt.

A Batman-mondakör oldalhajtásain különösen gyakoriak a baljós árnyak: a Point Blank-átiratával elhíresült Ed Brubaker legéletképesebb szériája, a szintén noir-mániás Greg Ruckával közösen írt Gotham Central tökös zsarutörténet Batman nélkül. Realista látványvilágáért Michael Lark a felelős, aki a kilencvenes évek egyik legkifinomultabb nagykiadós sorozatában, a Terminal Cityben mutatós art deco-köntösbe bújtatta Dean Motter futurista noir-tablóját. Az undergroundból érkezett, de mára az egyik legfoglalkoztatottabb szerzővé vált Brian Michael Bendis híre Hollywoodig is eljutott: szövegbuborékokban tobzódó jópofa szuperhősös krimije, a Michael Avon Oeming noiros világítású képeivel kísért Powers filmváltozatának már folynak az előkészületei, de karcos korai fotó-noirjából, a Jinxből is forgatókönyv készül.

A szuperhősök kalandjai után újabban mintha a noir-ihletésű képregénysztorikban látna fantáziát a filmipar. Az önmarcangoló film noir hős közvetlen képregényes leszármazottja, a Hellblazer-sorozat John Constantine-je, akár egy punk rockon és mágikus szakkönyveken nevelkedett Robert Mitchum, a filmvásznon jólöltözött dohányzásellenes reklámfiguraként jelenik meg. Pedig az efféle rideg és kegyetlen történetekhez cukormentes feldolgozás illene.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/06 32-33. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8279