KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/október
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: Michel Serrault (1928–2007)
BERGMAN
• Kovács András Bálint: A lélek mélyéről Ingmar Bergman
• Sopsits Árpád: Ellenkező előjelű ikerpárok Bergman – Antonioni
ANTONIONI
• N. N.: Michelangelo Antonioni játékfilmjei
• Jancsó Miklós: A Mester lebegve érkezik Michelangelo Antonioni
• Vágvölgyi B. András: Antonioni Amerikája Zabriskie Point
MIYAZAKI
• Teszár Dávid: A repülés művészete Hayao Miyazaki
• Géczi Zoltán: Tokiói keresztapák A Studio Ghibli története
FESZTIVÁL
• Varró Attila: Háttérvetítések Karlovy Vary
• Baski Sándor: Régi táj új ecsettel Russia Rulez
HATÁRSÁV
• Pataki Gábor: A lelassult forradalom Formabontók
• Palotai János: Átrajzolók Tóth György fotografikái
TELEVÍZÓ
• Schubert Gusztáv: Box humana Magyar plazma
KRITIKA
• Báron György: Brókerarcok Overnight
• Barotányi Zoltán: Port a porhoz Zuhanórepülés
• Kolozsi László: Manysi vadász a szív Farkas
• Dániel Ferenc: Jiři Menzel kései cunamija Őfelsége pincére voltam
• Turcsányi Sándor: Villák proletárjai, egyesüljetek! Őszi kertek
• Takács Ferenc: Ártéri dagály Tideland
LÁTTUK MÉG
• Vízer Balázs: Este
• Vincze Teréz: Drágaságom
• Kolozsi László: Törésteszt
• Vajda Judit: Felkoppintva
• Géczi Zoltán: Száműzöttek
• Parádi Orsolya: Ízlések és pofonok
• Tüske Zsuzsanna: Mr. Brooks
• Varró Attila: Csillagpor
DVD
• Pápai Zsolt: Betörő az albérlőm
• Tosoki Gyula: Hósüti
• Klág Dávid: Idiokrácia – Hülyék paradicsoma
• Varró Attila: Kwaidan

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Törésteszt

Kolozsi László

Crash Test Dummies – osztrák, 2006. Rendezte és írta: Jörg Kalt. Kép: Eva Testor. Zene: Bernhard Fleischmann. Szereplők: Maria Popistasu (Ana), Bogdan Dumitrache (Nicolae), Simon Schwarz (Jan), Kathrin Resetarits (Martha). Gyártó: Amour Fou Filmproduktion / Icon Film. Forgalmazó: Új Budapest. Feliratos. 93 perc.

 

Van, akinek a Crash Test Dummies-ról (a Törésteszt eredeti címéről) egy amerikai tévésorozat jut az eszébe, van, akinek egy rockegyüttes, és azt hiszem, azok a legkevésbé szerencsések, akiknek Jörg Kalt – szürke, de azért korántsem jelentéktelen – filmje. Kalt mintha végzetes és filmjére egyáltalán nem jól ható késztetést érzett volna arra, hogy megjelenítse, mit is jelent egy egyszerű román polgár számára az EU-csatlakozás. Mintha nem tudott volna letenni arról, hogy eu-komform mondanivalóval ízesítse kissé még keletlen, de némi nyámmogással fogyasztható művét. A Törésteszt egy igen lehangoló (bécsieknek egzotikus) bukaresti lakótelepen kezdődik, a két főhős, a román pár természetesen egy lerobbant Daciából startol, hogy elérje a Bécs felé – hazánk érintésével – közlekedő buszt. Kalt alkotásának nem csak a struktúrája, de a dialógusai és a története is a szépemlékű Ébrenjárók című magyar munkát idézi – sajnos azért is, mert az sem volt mentes az ellentmondásoktól. (Kiderül, hogy a lopott autó elszállításra váró hősök vízuma lejár, de visszafelé a határon mégis simán átengedik őket, holott az ellenkező irányba tartva még le is kellett vetkőzniük; beszélnek angolul, de németül meg sem tudnak mukkanni, a fiú semmit sem tud Madridról és a többi) A Töréstesztnek egyetlen mentsége van: az ide-oda vetődő, majd újra és újra egymásba ütköző, tulajdonképpen biliárdgolyóként mozgó alakok (Bécs kopott snookerasztalnak tűnik) lassan mintha álomba merülnének; egy álomvilágba. Ahol van ugyan Práter nevű hely. Van Árpád nevű maffiózó. De nincs idő. Nincsenek valóságos, hihető események. Az égiek (vagyis inkább Kalt) nagyot taszajt a szereplőkön, és azok tétován mozognak, meg sem lepődve azon, hogy ismét a másikba – vagy a másik ismerősébe, testvérébe – ütköztek. A Törésteszt (akárcsak a méltán népszerű friss román filmek többsége) nem az operatőr, hanem a színészek miatt marad emlékezetes.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/10 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9145