KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/február
FEKETE AMERIKA
• Varga Dénes: Keménykalap és körszakáll Lincoln a moziban
• Sepsi László: Szoboravatás Steven Spielberg: Lincoln
• Csiger Ádám: Véres gyökerek A rabszolga-exploitation
• Nevelős Zoltán: Fekete dinamit Quentin Tarantino: Django elszabadul
KEROUAC
• Varró Attila: Az eltűnt idők nyomában Film/Regény: Úton
FILM / REGÉNY
• Gelencsér Gábor: Ugyanaz hátulról Klasszikusok filmritmusban
• Hubai Gergely: Barikádok dala A nyomorultak-musical
VINTERBERG
• Roboz Gábor: A kaméleon tragédiája Thomas Vinterberg
• Baski Sándor: Csak jót akarnak Thomas Vinterberg: Vadászat
WAKAMATSU
• Vágvölgyi B. András: A törvényen kívüli Koji Wakamatsu 1936-2012
CHYTILOVÁ
• Zalán Vince: A harmadik jelentés Chytilová „százszorszép” filmjei – 1. rész
MAGYAR MŰHELY
• Zalán Vince: Éleslátó igazmondás A magyar dokumentumfilm-kánon
• Kelecsényi László: Éleslátó igazmondás A magyar dokumentumfilm-kánon
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Önismereti tréningek Tévéhősök identitásválságban – 1. rész
LATIN-AMERIKA
• Baski Sándor: Melankolikus szólamok Latin-amerikai Filmfesztivál
• Margitházi Beja: A krokodil szelleme Miguel Gomes: Tabu
KRITIKA
• Varga Zoltán: Minden sikeres férfi mögött… Sacha Gervasi: Hitchcock
MOZI
• Varró Attila: Zero Dark Thirty
• Huber Zoltán: A király látogatása
• Forgács Nóra Kinga: A lehetetlen
• Lovas Anna: Bérelj cicát!
• Roboz Gábor: Gyilkos Joe
• Sepsi László: Jack Reacher
• Alföldi Nóra: 40 és annyi
• Zalán Márk: Pasiból lett férfi
• Szabó Noémi: Violeta: köszönet az életnek
• Baski Sándor: 360
• Kovács Kata: Most jó
• Tüske Zsuzsanna: Napos oldal
DVD
• Varga Zoltán: Macskássy Gyula animációi
• Pápai Zsolt: Trükkös halál
• Sepsi László: A vizsga
• Pápai Zsolt: Szökevényvonat
• Vincze Árpád: Pixar rövidfilmek 2.
• Géczi Zoltán: Átjáró
MAGYAR MŰHELY
• Pápai Zsolt: A király koronája Király Jenő: A film szimbolikája I-IV.
• Varga Zoltán: A király koronája Király Jenő: A film szimbolikája I-IV.

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bérelj cicát!

Lovas Anna

Rentaneko – japán, 2012. Rendezte és írta: Naoko Ogigami. Kép: Kazutaka Abe. Szereplők: Mikako Ichikawa (Sayoko), Reiko Kusamura (Toshiko), Ken Mitsuishi (Goro). Gyártó: Paradise Café. Forgalmazó: Magyarhangya. Feliratos. 110 perc.

A 2013-as évre visszafordíthatatlanul elárasztották a macskák a világhálót, többmilliós látogatottságot kapnak a cuki, vicces videók, az üzenőfalak megtelnek rossz helyesírású macska monológokkal, cica-mémek illusztrálják a híreket. A számítógépek előtt gubbasztók egyre nagyobb hányada szükségét érzi, hogy helyettesítse az embereket, virtuálisan, vagy a lakásokban leginkább megférő állat, a macska befogadásával. Az interneten megjelenő képáradat csak tünete annak a magánynak, amiről Naoko Ogigami filmje is szól; a leküzdhetetlen egyedüllétnek és szeretethiánynak, a szociális érintkezés elmaradásának. Aranyos cicákról, de még inkább magányos emberekről szól a film, akik – főleg – családjuk hiánya miatt nem találják a helyüket, nem tudnak szeretet adni, és nem kapnak senkitől.

Sayoko valami fura belső ihletéstől vezérelve nekik adja kölcsön számtalan macskái egyikét, hogy adott ideig betöltsék az űrt, amit a társtalanság hagy a szívükben. Az epizodikus történetek közben Sayoko élete a számtalan macska mellett is azt bizonyítja, hogy ezt a lyukat – amire a három macskabérlő konkrét szimbólumokkal utal is – nem tudja egy állat betölteni, ő is emberi társra vágyik, barátokat, férjet szeretne.

Az Naoko Ogigami rendezte Rövidlátókhoz hasonlóan a történet hagyja sodorni magát Sayoko különc természetének, álmainak, szokásainak kiszolgáltatva, jól megfogalmazott központi motívuma köré lazán kapcsolódnak az események, néha bájos, néha vicces, még gyakrabban meglepő és fura film, nagy drámák nélkül. A karakterek annak ellenére is mind különcök, hogy problémáik általánosak az elidegenedett emberi közösségekben; Ogigami egyéni látásmódja kifordítja magából a tragédiákat is, melyek így komikussá válnak. A könnyed hangvétel és a japán humor elidegenítése mellett következetesen viszi végig a magány tematikát, néha a végtelenségig kihasználva a macskás cuki-faktort.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/02 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11336