KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/április
FILM ÉS IRODALOM
• Bikácsy Gergely: Don Quijote filmet keres Cervantes-adaptációk
• Varró Attila: Az író szelleme Philip Roth
• Baski Sándor: „Filmeket látok a fejemben” Beszélgetés Dragomán Györggyel
• Pethő Réka: Elillanó mágia A fehér király
• Murai András: Élet és mű Bergman tükörképei
GABRIEL GARCÍA MÁRQUEZ
• Bácsvári Kornélia: A mozgóképíró García Márquez és a film
• Bácsvári Kornélia: És ideje van a halálnak Gabriel García Márquez
MAGYAR MŰHELY
• Szekfü András: Filmes múltunk jövője Beszélgetés Ráduly Györggyel
• Tóth Pál Péter: Tanítványok A Gulyás testvérek – Pálya és kép
• Horváth Eszter: Apokalipszis után Tarr Béla: A világ végéig
• Kránicz Bence: Nem mindenki Magyar Filmhét: Kisjátékfilmek
ÚJ RAJ
• Varró Attila: Érdekkapcsolatok Joachim Lafosse
A KÉP MESTEREI
• Lichter Péter: A kép mesterei Janusz Kaminski
FESZTIVÁL
• Simor Eszter: A nevetés gyógyító ereje
• Bartai Dóra: Az elnyomottak félelme Cseh Filmkarnevál
• Szalkai Réka: Északi szivárvány Finn Filmnapok
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Kísért a múlt 1945
• Huber Zoltán: Nyereg alatt Kincsem
• Kránicz Bence: Mellébeszélők Víziváros
MOZI
• Barkóczi Janka: Tejben, vajban, szerelemben
• Sepsi László: A stylist
• Vajda Judit: Örök szerelem
• Pethő Réka: A szerelem története
• Kránicz Bence: Eközben Párizsban
• Benke Attila: Logan – Farkas
• Margitházi Beja: 150 milligramm
• Huber Zoltán: Kong: Koponya-sziget
• Jankovics Márton: John Wick: 2. felvonás
• Hegedüs Márk Sebestyén: Tűnj el!
• Kovács Kata: Háziúr kiadó
• Varró Attila: Menedék
DVD
• Kránicz Bence: Harc a szabadságért
• Pápai Zsolt: Mirka
• Varga Zoltán: Azok a csodálatos Baker-fiúk
• Géczi Zoltán: A sanghaji maffia
• Soós Tamás Dénes: A mi emberünk
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A szerelem története

Pethő Réka

The History of Love – francia-kanadai-román-amerikai, 2016. Rendezte: Radu Mihăileanu. Írta: Radu Mihăileanu. Kép: Laurent Dailland. Szereplők: Gemma Arterton (Alma), Derek Jacobi (Loé), Elliott Gould (Bruno), Sophie Nélisse (Alma Singer). Gyártó: 2.4.7. Films. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 134 perc.

 

Radu Mihăileanu túl nagy feladatot kapott, amelyet mintha a hatáskeltő eszközök kézikönyvét lapozgatva próbált volna megoldani, amikor Nicole Krauss több szálon futó, több idősíkon zajló 2005-ös regényének adaptációját megrendezte. A szerelem története egyik erőssége az, ahogy a két párhuzamosan elmesélt, első személyben megírt történet összeér, Mihăileanu filmjében ez inkább széttartó és közel sem egy súlycsoportban lévő cselekményszálakat eredményezett. Az élete minden területén balsorstól üldözött, a második világháború után az Egyesült Államokba emigráló lengyel zsidó író/lakatos, Leo Gursky szomorú szerelmének, ellopott regénye(i)nek, elveszített fiának sokkal terheltebb históriája agyonnyomja a szerelmi bánattól évek óta depressziós anyja mellett önmagát kereső jelenkori kamaszlány, Alma kalandjait. A két könnyeden cinikus és jó humorú főhős karakterét az író-rendező saját karikatúrájukká maszatolta el, majd pedig mesterkélt és giccsbe hajló jelenetekbe helyezte őket.

Első angol nyelvű filmjét a román Mihăileanu (Életvonat) népmesét idéző narrációval és grandiózus képsorral indítja, ám saját hangjára végül nem talál rá. A cukormázzal egyébként is gazdagon borított alapművet tovább édesítő rendező félúton egyensúlyoz a korábbi munkáit meghatározó művészfilmes elbeszélésmód és az itt elvárt közönségfilmes hangvétel között, amelynek eredménye egy minden érzelmi csúcspontján hiteltelen és hamis adaptáció. „Jobb belevágni, és kudarcot vallani, mint meg se próbálni” – hangzik el a regény elején Leo szájából. Nos, Mihăileanu is így gondolhatta, mikor belefogott a regény megfilmesítésébe, ám a stáblista közben mi mégis úgy érezzük, bárcsak inkább a történetben elveszettnek hitt A szerelem története akadt volna a kezünkbe.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/04 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13177