|
|
Láttuk mégDina vagyokBékés Pál
Az ötéves Dina a világvégi észak-norvégiai udvarház mosókonyhájában véletlenül anyjára borít egy kondér lúgot – az asszony rettenetes halált hal. Életnyitánynak nem kimondottan szerencsés. Márpedig ez Dina első, meghatározó élménye. Apja meggyűlöli a vétlen gyilkost, a kislány elvadul, és csak egy e célra szerződtetett házitanító és vándorzenész szívós munkájának eredményeként tér vissza – félig-meddig – az emberi közösségbe.
Dina ragyogó, vad és vonzó szépséggé cseperedik, akibe kitörölhetetlenül beléivódott a gyermekkorában okozott katasztrófa emléke. Többé semmilyen veszteséget nem tud és nem hajlandó elviselni. Ha fölmerül a lehetőség, hogy valaki, akit szeret és következésképpen a magáénak tud, el akarja hagyni, Dina közbelép. Inkább megöli.
A halál és leány kölcsönösen vonzódnak egymáshoz. Aki a titokzatos és gyönyörű különc bűvkörébe kerül, annak már nem sok ideje van az evilági siralomvölgyben. Hullanak körötte a férfiak.
A vad szépségű fjordvidék komor misztikuma a vad szépségű asszony történetének természetes és hatásos közege. A címszereplő Marie Bonnevie-t méltán jutalmazták több rangos díjjal, alakítása a Dina vagyok vitathatatlan értéke.
A film egyéb értékei azonban éppoly homályosak, mint a történet némely fordulata és végkifejlete. Amikor az első férje halálában aktívan közreműködő, majd az istállófiútól fogant gyermekét egyedül nevelő szépasszony beleszeret Leo Zsukovszkijba, a titokzatos küldetéssel a fjordok közt kószáló orosz anarchistába, már sejtjük, hogy a Puskint olvasgató nemeslelkű bakunyinista napjai meg vannak számlálva. Ám azt, hogy Zsukovszkij szenvedélyes hasbalövése, majd a félholt férfiú véres tengerbe-taposása csupán a szép özvegy képzelgése avagy jelenidejű valóság, netán a közeljövő előrevetítése, talán csak a forgatókönyvíró tudja. Egyébként lényegében mindegy. A záróképben Dina mered ránk a vászonról. Jobb, ha lesütjük tekintetünk.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1145 átlag: 5.51 |
|
|
|
|