KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

         
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/október
KRÓNIKA
• (X) : Magyarország új svájci filmeken Cross-Over / Kereszteződések
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tatár György: Az igaz apokrif Simon mágus eltemetett tudása
• Kornis Mihály: Pont éppen soha Simon mágus

• Forgách András: Ó, Cocteau Egy dilettáns tükrei
• Gelencsér Gábor: Fecseg a mély Az ősz meséje
• Pápai Zsolt: Hollywood Dr. Frankensteinje Tim Burton, a rémmesemondó
• N. N.: Tim Burton filmjei
• Varró Attila: Kolorádó-bogarak South Park
• Schubert Gusztáv: Ecce Homér A Simpson-család
MÉDIA
• Bori Erzsébet: Vizesblokk, agymosás Magyar reklám
• Zachar Balázs: Az áruvédjegy művészete Beszélgetés a reklámról
• Hungler Tímea: A test angyala Fitness-videók

• Ágfalvi Attila: Jövőnk digitális tájképei Perspektíva: Vetített távlatok
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Eltévedt leopárdok Locarno
KRITIKA
• Bérczes László: Mozimese Közel a szerelemhez
• Csejdy András: Megér egy mesét Henry Fool
LÁTTUK MÉG
• Tóth András György: Quasimodo 2000
• Báron György: Anyósom
• Turcsányi Sándor: Sztárom a párom
• Zsidai Péter: Az átok
• Hungler Tímea: Bigyó felügyelő
• Halász Tamás: Diszkópatkányok
• Köves Gábor: A tábornok lánya
• Varró Attila: A 13. harcos
KÖNYV
• Györffy Miklós: Önarckép – szavakban Wim Wenders: Írások, beszélgetések
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Égi többszörös

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sztárom a párom

Turcsányi Sándor

 

Az európai filmkészítés kamaszkora, jaj, az volt ám a nagy idő! A két háború között forgott, tán Berlinben az UFA-nál. Akkoriban az volt ott a módi, hogy felépítettek egy díszletet, és jöttek a németek. Aztán az olaszok meg a magyarok. És mind leforgatta benne a maga nyelvén, a saját színészeivel ugyanazt a filmet. (Egyszer jöhettek a norvégok is, de lecsöpögtették málnalekvárral az abroszt.) Azóta a világ sokat változott.

Azóta a világ nem sokat változott. Előnyére, mert ezt a príma módszert átmentették.

Adott a díszlet, napjaink legmagasabb árfolyamon jegyzett artmozizói ügyködnek benne, az angolok. A díszlet maga egy város, többször vidéki (Manchestert, Glasgow-t különösen bírják), többször London. Aztán Mike egyszercsak annyit mond: ennyi, és távoznak (na, hogy?).

Utánuk jönnek az angolok (mi van? hogy az előbb is ők voltak?). És leforgatnak valami nagyon hasonlót, egészen kommerszben, gyakran elég viccesen. Ha kevés a pénzük, akkor ugyanazokkal a színészekkel, ha futja rá, meghívják Calm Meaneyt is.

Lényeg a lényeg, a brit mozi artisztikus és kommercionális ágának kilencvenes évekbeli párhuzamos felíveléséről és fennen szárnyalásáról illene végre összehasonlító tanulmányt alkotni, de most Londonban járunk. Az ismerős helyszínek kapnak némi ibuszos bukét, kell-e jobb hely, mint a Portobello Road? E színen Hugh Grant (7 milláért) és Julia Roberts (13 és félért) játssza el azt a Pesten is megesett esetet, amelynek során Blaha L. belezúgott Kogutovicz M-be. (Röviden: Hollywood legjobban fizetett, szénné híresült sztárja románcba bonyolódik a kedvesen suta angol útikönyv-boltocska tulajdonosával.)

A mozit egyébként a négy esküvős ceremónia mesterei jegyzik. Ezért sem kell szégyenkezniük. Bár egy csodára soha nincs ráadás.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/10 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4606