KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/október
• Bikácsy Gergely: A kések és a formák Zuhanás Hitchcockkal
• N. N.: Hitchcockról a Filmvilágban
• Koltai Ágnes: A bűn története Krimi magyar módra
• Schubert Gusztáv: Madárkák és kalitkák Beszélgetés Böszörményi Gézával
• Sipos Júlia: Városszéli filmesek A Kőbányai Amatőrfilm Stúdióban
• Létay Vera: Az összergasztott tányér A Hold kegyeltjei
• Ciment Michel: A tárgyak eltörnek és elkopnak Beszélgetés Otar Joszelianival
• Lukácsy Sándor: Zártkörű pokol Swann szerelme
• N. N.: Proust – filmen
FESZTIVÁL
• Fáber András: Egyének és társadalmak Karlovy Vary
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Lutra
• Reményi József Tamás: A nyugodt Nap éve
• Hirsch Tibor: Lenni vagy nem lenni
• Báron György: Break 2.
• Vida János: A befejezetlen játszma
• Schreiber László: Szerelem és galambok
• Kabai József: Sólyomasszony
• Vida János: Foglalkozása: mesterlövész
• Máté J. György: Minőségi csere
• Kabai József: A tangóharmonikás ember
• Kovács Ágnes: Féktelenül
• Faragó Zsuzsa: Törvényes esküvő
TELEVÍZÓ
• Buda Béla: A sorselemző sorsa Potréfilm Szondi Lipótról
KÖNYV
• Báron György: Aki filmművészetet álmodott
KRÓNIKA
• N. N.: Mindennap filmklub
• Erdély György: Erdély Miklós munkássága Olvasói levél
• Peternák Miklós: Erdély Miklós munkássága Olvasói levél
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Minőségi csere

Máté J. György

 

A magyar néző egyetlen szerény következtetést vonhat le a kubai filmből: nemcsak nálunk, ott is van lakásprobléma. Ehhez az információhoz soványka történet járul, olyan helyzetkomikummal, amelyen el se mosolyodunk. A „komikus” jelenetek főleg szerelmi belharcokból adódnak, elsősorban azon kéne mulatnunk, milyen nevetséges az, amikor valaki ügyetlenül udvarol egy lánynak: a kávét, amit forrón szeret inni, hidegen is elfogadja, aztán végső kétségbeesésében a virágföldbe önti a maradékot.

A film legszínesebb figurája: a másfél órát végigüvöltő, sosem nyugvó, fáradhatatlan anya, aki termetes keblével minden lakásba befurakszik, mindenkit mindenre rá tud beszélni, egy öreg süket nénit még arra is, hogy többszintes villáját elcserélje valami sokkal rosszabb lakásra. A hústorony nem hagy senkit sem szóhoz jutni, arcán bájosán torz mosollyal rendelkezik élet és lakás felett. Igen, ő a Nagy Átrázó, az egyetlen „művész” a filmben. Ő az egyetlen, aki tudja, hogy csak így lehet felszínen maradni. A többiek sajnos elég sematikus figurák: két fiatal nő, akit csak a szerelmi boldogulás érdekel, egy törtető tervező, aki ráadásul még rossz szakember is, valamint egy visszahúzódó, főleg a munkájának élő építész.

A nagy kavarodásban, a szerelmi káoszban a film végére rend teremtődik. A szereplők hirtelen meglátják magukat a tévében, hiszen minden film róluk, a boldogulni akaró emberekről szól. Aztán felkelnek a fotelból, és kezdődik minden elölről. Mindenki megkapja, amit megérdemelt, csak a néző nem.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/10 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5708