KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Birodalom visszavág

Harmat György

 

Örömünkre újra itt vannak: Luke Skywalker, Han Solo, Leia hercegnő és a többiek. A kilenc részre (három trilógiára) tervezett kozmikus saga ötödik epizódját láthatjuk most – mint utólag kiderült, az eredeti Csillagok háborúja volt a negyedik.

A két elkészült film alapján úgy tetszik, George Lucas terve sok rokonságot mutat Tolkien a 40-es években íródott regénytrilógiájával, A Gyűrűk Urával, amely ma népszerűbb, mint valaha: éppen A Birodalom visszavággal egyidőben készült el rajzfilmváltozata Ralph Bakshi rendezésében (s nemrég megjelent magyarul is). Mindkét műnek átlagos képességű ifjú a főhőse, akiknek idős mester adja át a stafétabotot. Közös motívum: Jó és Rossz ugyanannak az Erőnek két oldala. Közös a sosemvolt teremtményekkel benépesített sosemvolt mitológia megalkotásának igénye.

Ez utóbbin többen munkálkodnak új Hollywood rendezői közül, így Steven Spielberg is, akinek Harmadik típusú találkozások című filmje szintén tündérmese, akárcsak A Gyűrűk Ura vagy a Csillagok háborúja. Georges Lucas történetéből, Lucas közreműködésével Spielberg rendezte az 198l-es év nagy sikerét, Az eltűnt frigyláda elrablóit. (Spielberg egyébként éppúgy másnak adta át a Cápa 2 megrendezését, mint ahogy Lucas a „csillagháborúkat” Irvin Kershnernek.)

Minden folytatás örök hátránya: igyekszik megtartani a már elért siker elemeit, így nem adhatja a meglepetésnek ugyanazt az örömét, mint az első darab. Kershner (Lucas és mások írói közreműködésével) ügyes módszert alkalmaz ellensúlyozásul: a kiszámítottan naiv báj mellett (amely a Csillagok háborúja egyik legjellemzőbb vonása volt) bonyolultabb, ellentmondásosabb jellemeket és helyzeteket fest. Ábrázolásmódja egy fokkal „felnőttebb”, anélkül, hogy földre szállítaná a mesét. A jókat több (bár időleges) kudarc éri, mint korábban, egymástól elszigeteltebben küzdenek, szinte háromszöggé alakul Luke, Han és Leia viszonya. A befejezés pedig kiköveteli a folytatást.

Minden izgalma ellenére a George Lucasra jellemző sajátos ízek (alig észrevehetően finom irónia, nagyvonalú könnyedség) azért hiányoznak ebből a filmből. Ezért csak egy kívánságunk marad: bár ő rendezné a sorozat (remélhetőleg megvalósuló) további darabjait.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/02 45-46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7184