|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
PostaOlvasói levélA gumimegváltóModor Ádám
Isten hozott, Gumimegváltó!
Elolvastam Márton László írását a Filmvilág 84/1-es számában. Álláspontját nem tudom elfogadni, sőt azt a magyar filmkritika egyik szimptómájának tartom...
... A tömegművészet sajátossága az a kiélezett ellentétekben való fogalmazás, amely Spielberg filmjében is érvényesül. A tömegfilm kiemelkedő darabjaiban (nem titkolhatjuk, hogy Spielberg filmjét is ide számítjuk) egyetlen elemnek sincs értelme önmagában, csak egy másik elemhez való viszonyában nyer értelmet és jelentést. Az elemek összessége adja a film struktúráját, amelyben a jellemek és történések egymást kiegészítik vagy tagadják. Ellentétben a szerzői filmmel, a tömegfilm értelmezési tartománya erősen behatárolt, a film műfaja és a feldolgozott mítosz által nagymértékben meghatározott. A „művelt befogadó”, aki szellemi kalandra vágyik, arra, hogy lehessen egy saját olvasata, amely csak az övé, csak egy filmet lát, amelyben egy kisfiú összebarátkozik egy idegen civilizáció szülöttével. Ettől élete átalakul, az Idegen fontos lesz a számára, igyekszik megvédeni a külvilágtól, amely el akarja tőle ragadni barátját. Majd izgalmas kalandok árán visszamenekíti őt az Idegenek közé, de számára itt marad egy érzés, ami csak az övé, hogy valahol él egy Lény, aki többé már nem Idegen, mert „megszelídítette”. A film tehát arról szól, amire a Néző vágyik, és itt már nem csupán a gyermekekre gondolunk... Az a tény, hogy a tömegfilmet előítélettel fogadó kritika ilyen hosszan taglalja a film árnyoldalait, azt bizonyítja, hogy kritikai életünkben időről időre újratermelődik az a magatartás, amely a szellemi fölény fegyverzetében mond bírálatot (mintegy leleplezi azt, ami túlzott sikernek örvend a „kultúrfogyasztó tömegek” körében)...
Modor Ádám
Budapest
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1001 átlag: 5.68 |
|
|
|
|